A bizottság előrejelzése szerint Magyarországon a gazdasági növekedés az idén várhatóan 4,6 százalékra gyorsul, de változatlan politika esetén jövőre az államháztartási hiány a GDP 7 százalékára emelkedhet.
Az új EU-tagországok nagyobb része az uniós átlagnál magasabb növekedésre számíthat, de nagy részüknek gondjuk lehet az uniós közös pénz bevezetésére kigondolt időrend tartásával. Almunia több országot - Magyarország mellett például Csehországot és Lengyelországot - is figyelmeztette, hogy szigorítaniuk kell pénzügyi politikájukat a deficit megfelelő ütemű csökkentéséhez.
Magyarországnak az EU korábbi döntései szerint csökkentenie kell államháztartási hiányát, és szeptemberre ki kell egészítenie az uniós közös pénz bevezetésének előkészítésére szolgáló konvergenciaprogramját. A most kiadott jelentés szerint a közkiadások az idén bizonyára meghaladják a hivatalos becslést, mert a költségvetésből hiányoznak a szükséges szerkezeti reformok, amelyek kiadáscsökkentést céloznának.
Almunia egyébként hétfői nyilatkozatában elmondta, hogy az áprilisi választások után mind a miniszterelnök, mind a pénzügyminiszter vállalást tett arra, hogy az államháztartás helyzetét a szükséges mértékben javítják. Nem hagyott kétséget afelől, hogy a hiányt Brüsszelben jelenleg soknak tartják.
Az általános uniós helyzettel kapcsolatban a biztos leszögezte: "Idén várhatóan mind az EU, mind az euróövezet növekedése szembetűnően erőteljesebb lesz.
(A magyar költségvetés kiigazítására a magyar közgazdászok is már több javaslatot tettek, amelyekről részletesebben itt olvashat.)