A bírósághoz forduló cégek szerint a regisztrációs adó figyelmen kívül hagyja a gépjármű értékét és csak olyan szempontokat vesz figyelembe - ellentétben az uniós normákkal -, mint a motor mérete és környzetvédelmi besorolása.
A keresetben felvetett kérdések még a regisztrációs adó korábbi szabályozásával kapcsolatban fogalmazódtak meg. Tavaly év végén viszont módosították az adónemre vonatkozó jogszabályokat. Létrehoztak egy új környezetvédelmi kategóriát és bevezették az avultatás gyakorlatát is, vagyis a forgalomba helyezéstől eltelt hónapok függvényében, mérséklik a fizetendő adót 25 éven át. A korábbi két kategóriával szemben, háromba sorolták a külföldről behozott autókat, így ma már különbséget tesznek a közösségen belüli és kívüli országokból származó import, illetve a Magyarországon előállított és először forgalomba helyezett gépjárművek között.
Az uniós jogi szakértők szerint azonban Magyarország még így is negatívan diszkriminálja a többi EU-tagországból érkező termékeket, mivel az adminisztrációs terhekhez képest aránytalanul magas adót vet ki a közösségen belülről érkező, használt autókra és ezzel az extra vámteherrel a hazai gépjárműveket favorizálja. Ez pedig ellentétes az egységes belső piac elveivel.
Szakemberek szerint a bevezetett avultatási rendszer biztosan nem megfelelő, ugyanis a használt autó piaci értékét nemcsak a kora határozza meg, hanem például a lefutott kilométerek száma is. Aggodalomra azonban még nincs oka a magyar kormánynak, mivel az EU-ban meglehetősen eltérő a tagállamok gyakorlata a regisztrációs adót illetően, ezért a szakemberek az egységesítésen dolgoznak. Egyelőre nem lehet tehát tudni, mi lesz a magyar regisztrációs adó sorsa, elképzelhető, hogy az Európai Bizottság, a bíróság ítélete után megvizsgálja az új szabályozást is.
Az adónemből, a költségvetés idén 80-90 milliárdos bevételt vár.