Lassú növekedés a magyar gazdaságban

A magyar GDP, az idei első három hónapban 4,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - adta hírül a KSH az első ízben készített gyorsbecslése alapján. Az előző negyedévhez viszonyítva egy százalékkal emelkedett a GDP - írja a Napi Gazdaság. A részletes és pontosabb adatok továbbra is a tárgyidőszak végét követő 70. napon jönnek ki.

Az első negyedévben a pénzügyi szektor és a feldolgozóipar húzta a növekedést termelői oldalról, a turizmus és az agrárszféra szerényebben teljesített - véli Belyó Pál, az Ecostat igazgatója. Az elemzők termelési oldalon az elhúzódó tél és a belvizek miatt továbbra is a mezőgazdasági kibocsátás jelentősebb visszaesését várják, s az időjárás kisebb fennakadást okozhatott az autópálya-építéseknél is. Az ipari termelés viszont, a kedvező külső konjunktúrának köszönhetően meglódult.

Az elemzői várakozások szerint ezzel együtt a növekedésben mind nagyobb a belső fogyasztás szerepe. Ezt alátámasztja a magas reálbér-dinamika, valamint az, hogy a választások közeledtével mindig javul a lakossági bizalom, emiatt többet költöttek jövedelmükből. Mindez feltehetően rontja az első negyedéves fizetési mérleget. A választások miatt az állami beruházások is húzóerőt jelentettek, ám a nettó export nem javult jelentősen, ami a belső fogyasztás bővülése miatt az import növekedésére vezethető vissza - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza.

Az év hátralévő részében sok függ attól, hogy a feltételezett megszorító intézkedések mekkora keresletszűkítő hatással bírnak - véli Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője. Szerinte mindenképpen figyelemre méltó, hogy a magyar növekedés jócskán elmarad a cseh és a szlovák gazdaság bővülésének ütemétől.

Tavaly a mezőgazdaság bruttó termelése 9,4 százalékkal, a hozzáadott érték 10,8 százalékkal csökkent Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletágának igazgatója szerint. Ez azt jelenti, hogy folytatódik a magyar mezőgazdaság egy lábon való egyensúlyozása. A gabonaszektor azonban csak addig tudja ezt a feladatát ellátni, amíg a magas intervenciós ár védi. Éppen ez azonban - pontosabban, az ebből eredő magas takarmányár - az állattenyésztő ágazatok gyenge teljesítményének egyik súlyos oka.

A kertészeti ágazatok romló teljesítménye szintén hozzájárul a GDP-termelésben való csökkenő szerephez. A 7,6 százalékos értékesítés-csökkenés mutatja talán legjobban a helyzetet. Az idei kilátások a mezőgazdasági termelést illetően jobbak a tavalyinál, de elmaradnak a 2004-estől.

A 4,5 százalékos növekedéssel, a régiós EU-tagok között az utolsó harmadban foglal helyet Magyarország.