Szibériáig terjeszkedik az OTP

Csányi Sándor szerint a Kulska Bankán kívül akár két ukrán és egy orosz bankot is megvehet a közeli hetekben az OTP. Az OTP-vezér nem tart attól, hogy jövőre is megmarad a banki különadó - írja a Napi Gazdaság.

Csányi Sándor szerint az OTP az utóbbi tíz nap esése nyomán Európa legolcsóbb bankrészvényévé vált. A papír ezen az árszinten magának az OTP-nek is jó befektetés lenne, ám az erőforrásokat most az akvizíciós lépések kötik le.

Az OTP történetének legnagyobb akvizíciós hulláma előtt áll. Csányi szerint június végéig akár négy bank megvásárlására is sor kerülhet. Ebből három esetében már az árat is megállapították, a negyediknél is a végéhez közelednek a tárgyalások. A négyek egyike az újvidéki Kulska Banka, emellett két ukrán és egy orosz bank van soron. Utóbbi számos fiókkal rendelkezik az Urálon túl, így - ha létrejön az ügylet - az OTP hálózata egészen Szibériáig érhet.

Az árazást illetően Csányi annyit mondott, hogy az OTP eddig sem vásárolt drágán, az ár ezúttal is reális lesz, olyan, amely kifejezi a bankok előtt álló kivételes növekedési lehetőségeket. A négy bank megvásárlása együtt mintegy 1,1 milliárd eurójába kerülhet a cégnek. Ehhez nem kell külső forrást igénybe venni, és arra sem lesz szükség, hogy az osztalék visszatartásával tulajdonosai finanszírozását kérje. A külföldi érdekeltségek eredményének növekedése néhány éven belül képes lesz a hazai növekedés lassulását ellensúlyozni.

Az elnök-vezérigazgató nem ítélte jelentősnek a hazai banki marzs szűkülését, csupán a jelzálog-hitelezés lassulása tűnt fájó pontnak, ám ez reményei szerint átmeneti jelenség.

Az eredetileg két évre bevezetett banki különadóról - amelyről elterjedt, hogy egyes kormányzati körök szívesen prolongálnák - Csányi markánsan fogalmazott: 2007-től nem számol vele, mivel kizárt dolognak tartja, hogy egy kormányfő ne tartsa be a nyilvánosság előtt tett ígéretét. A küszöbönálló kormányzati lépésekről úgy vélte, azok között nincs olyan, amely banki oldalon drasztikus változásokat hozna, ám a lakástámogatási rendszer módosítása elképzelhető. Hangsúlyozta, hogy az euró 2010-es bevezetésének erőltetése szükségtelen, legfeljebb annyi előnye lehet, hogy korlátok közé szorítja az állam költekezését. Ha viszont a kiadáscsökkentés a vállalkozásokat hozza még nehezebb helyzetbe, annak károsak lehetnek a következményei.