Nőhet a társasági adó kulcsa

A kormány fontolgatja a társasági adó kulcsának két százalékpontos emelését - értesült a Világgazdaság. A társasági adó egy százalékpontos megemelése éves szinten 30 milliárd forint pluszbevételt hoz az államkasszának akkor, ha emiatt nem vonul ki egy vállalat sem, és nem lesz nyereségeltitkolás.

A költségvetési bevételeket növelendő a kormány fontolgatja a társasági adó kulcsának két százalékpontos emelését. Ez a lépés beleillene abba a logikába, hogy az államháztartás rendbetételének terheiből majdnem minden társadalmi csoportra jutna valami.

Ám az adóemelés visszafelé is elsülhet. Igaz ugyan, hogy a társasági adó egy százalékpontos megemelése éves szinten csaknem 30 milliárd forint pluszbevételt hoz az államkasszának - de csak akkor, ha emiatt nem vonul ki egy vállalat sem, és nem lesz nyereségeltitkolás. Ám több olyan vállalat is van, amely kivonulna, még ha csak egy százalékponttal is emelnék meg az adókulcsot - ezzel több tízmilliárd forint társasági nyereségadó-bevételt is elveszítene Magyarország.

De nem csak az esetleges kivonulás eredményezhet ellentétes hatást: a befektetést fontolgató cégeket is elriaszthatná a lépés. A társasági adó mostani szintje ugyanis ma még vonzerő a külföldi befektetőknek, akikért éles küzdelem folyik - a többi közt azzal, hogy az uniós tagállamok egymás után csökkentik a társasági adójuk szintjét. Ráadásul a büdzsé nehéz helyzete miatt végrehajtott adóemelés könnyen azt az érzetet keltheti, hogy az állam egyensúlyhiány esetén a jövőben is ezt az eszközt alkalmazhatja.

A társasági adó kulcsa és a tényleges adóteher között számottevő a különbség: tavaly a mikro- és a kisvállalkozások terhelése gyakorlatilag 16 százalékos volt (megegyezett a kulcscsal), ugyanakkor a nagyvállalati körben az adókedvezmények kihasználása és egyéb mentességek miatt az effektív teher csupán 10-11 százalékra rúgott. A különbség kiegyenlítése, mérséklése céljából ez év január 1-jétől ötmillió forint társaságiadó-alapig tízszázalékos társasági adót kell csak fizetni, az a feletti részre maradt a 16 százalék. A lehetőséget bizonyos feltételekkel lehet csak igénybe venni, ezek pedig olyanok, hogy a nagyobb társaságokat gyakorlatilag kizárják. Ám az is igaz, hogy a kisvállalkozások számára is beépítettek egy korlátot: csak az jogosult ötmillió forintos adóalapig a tízszázalékos adó alkalmazására, amelynél az alkalmazottak után legalább a minimálbér másfélszerese, hátrányos helyzetű térségben működő vállalkozás esetén a minimálbér után fizetik meg a járulékokat.