Megnyílik a szolgáltatások piaca az EU-ban

Több európai elemzés szerint Magyarország lehet a szolgáltatási direktíva legnagyobb nyertese. Az új irányelv még év végén életbe léphet, ezt követően a tagállamoknak három év áll rendelkezésre a jogszabály átvételére - írja a Világgazdaság.

Magyarország lehet a szolgáltatási direktíva egyik legnagyobb (sőt, talán a legnagyobb) nyertese - állapította meg több nyugat-európai elemzés is, még a jogszabályról a miniszteri tanácsban hétfőn késő este született politikai megállapodás előtt. Hazánknak ugyanis igen jelentős szolgáltatásexport-potenciálja van, elsősorban az építési-szerelési szolgáltatások piacán, de az élelmiszer-feldolgozásban, a turizmusban vagy pénzügyi területen is. A magyar cégek szolgáltatásexportja tehát jelentősen bővülhet, az import azonban vélhetően nem, vagy csak alig nő majd, mivel a környező országok cégei inkább a régi tagállamokat célozzák meg.

Ha az irányelv célkitűzéseinek megfelelően megvalósul a határon átnyúló szolgáltatások piacának részleges liberalizálása, az jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar gazdaság dinamizálásához - véli Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke. Hazánk az évek óta készülő direktíva leghatározottabb szorgalmazói közé tartozott. A hétfőn este elfogadott verzió ugyan nem annyira ambiciózus, mint amilyennek Budapesten látni szerették volna (nagymértékben támaszkodik az Európai Parlament által februárban megszavazott tervezetre), de így is számottevően hozzájárulhat a szolgáltatások szabad áramlása előtt a különböző nemzeti jogrendszerekben meglévő akadályok felszámolásához - hangsúlyozza Gottfried.

A direktíva célja, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban tudjanak a vállalatok szolgáltatásokat nyújtani külföldön. A kompromisszum értelmében csak kivételes esetben lehet eltérni a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvétől. Ilyen kivétel lehet a közrendre, a közbiztonságra, a közegészségügyre vagy a környezetvédelemre való hivatkozás. De ezekben az esetekben is ki kell elégíteniük három fontos elvet a korlátozó állam által a szolgáltatást nyújtani kívánó cégek számára felállított pótlólagos követelményeknek: a diszkriminációmentesség, a szükségszerűség és az arányosság elvét. Vagyis korlátozásokat ekkor is csak minden tagállamra egyformán, csak a hivatkozott cél eléréséhez szükséges és arányos mértékben lehet alkalmazni.

A tagállamokat a megállapodás arra kötelezi, hogy joganyagukat az irányelv átvétele előtt rostálják át, valóban minden elemükben megfelelnek-e a fenti elveknek. Azokat a jogszabályokat, amelyek fennakadnak a rostán, meg kell változtatni. Minden tagállamnak kötelessége lesz a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó nemzeti jogszabályok listáját összeállítani, s azt az Európai Bizottság, valamint a többi tagállam részére megküldeni.

A direktíva a tanács várakozásai szerint még az év végén életbe léphet, ha az Európai Parlament a várakozásoknak megfelelően az ősszel esedékes második olvasat során nem szavaz meg újabb módosításokat. Ezt követően a tagállamoknak három év áll rendelkezésre a jogszabály átvételére. Hétfőn a tanácsban egy felülvizsgálati klauzulát is elfogadtak, amelynek értelmében a bizottság a direktíva hatálybalépését követő ötödik év végéig a tapasztalatok alapján javaslatot tesz az irányelv módosítására.