Óvatos becslések szerint négy-ötszáz, mások szerint ezermilliárd forintra rúg a hazai vállalkozók körbetartozása. Pontos számot azonban senki sem tud mondani. Egyöntetű a vélemény: a lánc végén a kkv-k vannak, ők finanszírozzák a tartozásokat. A számlák sorban állása leginkább az építőipart, a kereskedelmet, az élelmiszeripart, a fuvarozást és a textilipart sújtja.
A kormány az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kezdeményezésére áprilisban döntött a vállalkozói körbetartozások kezelésére vonatkozó kormányzati lépésekről. Ezek közül kettő a közbeszerzéssel kapcsolatos. A vonatkozó törvénynek a vállalkozói körbetartozások mérséklését célzó módosításának tervezete már közigazgatási egyeztetés alatt áll, és az igazságügyi tárca máig várta az észrevételeket. A mikro-, kis- és középvállalkozások faktorálási kockázatát csökkentő és a vevőoldali intézkedéseket növelő három program pedig már nagyrészt megvalósult.
Egyévnyi kényszerszünet után a gazdasági tárca a napokban háromszázalékos kamattámogatással, hitelgarancia-vállalási lehetőséggel és átalakított feltételekkel ismét elindította a Lánchíd faktoringprogramot. Mindazonáltal a szakmai szervezetek ezt sem tartják elegendőnek, és újabb és újabb javaslatokkal állnak elő.
Nem véletlenül, hiszen például az Opten Kft. adatbázisából forintra pontosan megállapítható: 2004. december 31-én a magyar cégek összes kinnlevősége 12 ezer milliárd forint volt, éves árbevételük 49 ezer milliárdot tett ki. Ez a 24,5 százalékos arány jócskán meghaladja a 2000-es 18,2-est. Igaz, óvatosan kell bánni ezzel az adatsorral is, hiszen szakértők szerint korántsem jelzi egyértelműen a körbetartozás növekedését. Ennek oka, hogy a mérlegadatok nem árulkodnak arról, mekkora a lejárt követelésállomány.