Augusztus elsejétől a kormány átlag mintegy 30 százalékkal emeli a földgáz árát. A kormányfő bejelentése alapján a kisfogyasztókra (1500 köbméter alatt) kisebb, 25 százalékos drágulás vár, a 3000 köbméternél többet fogyasztók számára viszont egy komolyabb, 37 százalékos emelés néz ki. Mivel azonban egy ilyen mértékű emelés szinte elviselhetetlen terhet jelentene a nagycsaládosok és kisnyugdíjasok számára, őket 37 százaléknál kisebb gázáremelés fogja terhelni, és elképzelhető, hogy a csökkent munkaképességűek, munkanélküliek és alacsony keresetűek is megússzák kisebb áremeléssel. Az évi 1500 és 3000 köbméter gázt fogyasztó háztartások körülbelül 30 százalékos áremelésre számíthatnak.
A tervek szerint ezek a számok már tartalmazzák a gázt terhelő 15 százalékos kedvezményes áfa szeptemberi, ötszázalékos emelését is. Az augusztusi áremelés után ugyanis a szeptemberi áfaemelésből származó többletterhet teljes egészében ellensúlyozzák a gázkompenzációs kasszából. E szerint a forgalmi adó emelése már nem ró újabb terhet a lakosságra, nem úgy az állam gázkompenzációs kasszájára.
A magyar lakossági gázár-kompenzációs rendszer szinte példa nélküli Európában abból a szempontból, hogy a fogyasztás utáni támogatás itt nem a fajlagosan olcsóbban kiszolgálható nagyfogyasztókat, hanem a kisfogyasztókat segíti inkább. Ma egy köbméter lakossági földgáz átlagára támogatással Magyarországon 49,62 forint, és ebben benn van a 15 százalékos áfateher is. Szakértők (és a világpiac ármozgásai) szerint ezt mintegy 100-120 forintra kéne emelni, úgy, hogy közben az államkasszát százmilliárdokkal terhelő dotációt le kéne építeni, míg az energiahordozót terhelő áfát 20 százalékra emelik. Az augusztusban várható átlag 30 százalékos áremelés tehát csak az első lépés, a szeptemberi áfaemelés után 2007 elején újabb 20-30 százalékos lakossági gázáremelésre számíthatunk, és ekkor a fogyasztási kedvezményeket is tovább kurtítják.
A jelenlegi gázártámogatási rendszerhez kapcsolódó kompenzációs kassza mérete idén elérheti a 220 milliárd forintot, amelynek csaknem harmada az olaj drágulásával függ össze. Mindenesetre a támogatások megszüntetése 70-80 százalékkal magasabb gázárat hozna, ezért a kormányzat nem egyszerre akarja felzárkóztatni a lakossági tarifákat a világpiaci árakhoz.
Ma már a piac szinte minden szereplője egyetért abban, hogy a jelenlegi gázár-kompenzációs rendszer sem gazdaságilag, sem szociálisan nem tartható. Ennek ellenére az utóbbi években a világpiaci ártól kialakult távolság miatt a támogatási rendszer csak több lépésben lesz átalakítható, egy elsősorban jövedelmi rászorultság alapján támogató szisztéma felé.
Korábban arról volt szó, hogy már idén bevezetik a teljesen szociális alapon álló támogatási rendszert (állítólag ez még jobban megterhelte volna a kompenzációs kasszát), de egyelőre megmarad a fogyasztástól függő támogatás is. A tisztán szociális alapú gázár-támogatási rendszert valószínűleg őszre alakítják ki, ám bevezetése és a jelenlegi szisztéma leváltása csak fokozatosan, 2-3 év alatt megy végbe a tervek szerint.
A gáz árának emelése téma volt az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén is. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke sürgette, hogy a leginkább rászorulók mielőbb kompenzációhoz jussanak. A szakszervezeti vezető szerint a gázáremelés szociális alapon kidolgozott kompenzációjára pedig már idén szükség volna. A szakszervezetek szerint egyebek mellett a gázár és a villamos energia árának emelése olyan terheket jelentenek a dolgozóknak, hogy emiatt az intézkedések egészét elutasítják.
Kelet-Európa országaiban egyébként általában drágább a lakossági gáz, mint Magyarországon. Más a helyzet az egykori Szovjetunió volt tagállamaiban, ezeknek az országoknak eddig sok esetben az európai átlagárnak csak töredékét kellett fizetniük az orosz gázért. Ez azonban hamarosan megváltozik, Ukrajnában például 2007 januárjában 85 százalékkal emelik meg a lakossági gáz árát (ami újabb gázellátási bizonytalanságokat okozhat Európában).