Vesztettek a felzárkózó piacokon befektetők

A felzárkózó piacokon aktív befektetők, május eleje óta befektetett tőkéjük átlag egyötödét elvesztették, különösen sok tanulópénzt kellett fizetniük azoknak a befektetőknek, akik Magyarországra és Törökországra helyezték tétjeiket, írta a Die Welt berlini lap.

Miközben a budapesti tőzsdén hét hét alatt, az ott jegyzett részvények összértéke 26,4 százalékkal csökkent, Törökország részvénypiaca 37,5 százalékos mínusszal lepte meg a befektetőket.

A Die Welt idézi Matthias Sillert, a Raiffeisen Capital Management (RCM) feltörekvő piacokkal foglalkozó szakértőjét, aki szerint Kelet- és Közép-Európából az alapok által kezelt vagyon 10 százalékát kivonták, ez háromszor annyi, mint a korábbi kiigazítások alkalmával.

A lap szerint számos érintettet az nyugtalanít, hogy nem csak az értékpapír-árfolyamok, hanem a valuták is komolyan gyengültek. "A mínusz különösen a devizaterületen számos befektetőt első pillantásra az ázsiai válság kezdetére emlékeztethet" - mondta a lapnak Jon Harrison, a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) szakértője. Közelebbről szemügyre véve a dolgokat azonban az tapasztalható, hogy a helyzet országonként más és más, nem lehet futótűzről beszélni.

Drámaian alakul a helyzet mindenekelőtt a magyar forint, a dél-afrikai rand és a török líra esetében. Ennek a három valutának a gyengülése a tavasszal kezdődött negatív irány óta akár a 20 százalékot is eléri. - Úgy látjuk, hogy különösen azoknak az országoknak a valutája van nyomás alatt, ahol magas a fizetési mérleg hiánya - mondta a berlini lapnak Jan Krämer, a német Commerzbank feltörekvő piaci elemzője. Jobb a helyzet a többlettel rendelkező országok valutája, például az orosz rubel és a brazil real esetében, ezek az országok részben a magas nyersanyagárakból húznak hasznot.

A feltörekvő piaci válság lehetőségét - az 1997-es ázsiai helyzettel ellentétben - Krämer azért tartja csekélynek, mert a jelenlegi helyzet alapvetően jobb: az érintett valuták nem kötődnek a dollárhoz, és a gazdasági bázisadatok is csaknem az összes országban messze jobbak a korábbiakhoz képest, a valutatartalékok nagyobbak, a külföldi adósság kisebb.

Mindezek ellenére a befektetőknek nem szabad nagyszabású javulásra számítaniuk széles fronton, mivel a gyengeség okai belátható ideig nem változnak. Különösen veszélyeztetettek a nagy fizetési mérleghiányú országok, mindenekelőtt Törökország, Magyarország, de Dél-Afrika, Románia és Bulgária is. Viszonylag védettek a veszéllyel szemben a többletet felmutató gazdaságok, mint például Brazília.