A hitelminősítő azt jósolja, hogy Magyarországon az államháztartási hiány 2006-ban el fogja érni a hazai össztermék 11,0 százalékát, és még 2008-ban is 7,8 százalék lesz. A világ legnagyobb hitelminősítője által a négy legnagyobb közép- és kelet-európai EU-gazdaságról - Magyarországról, Lengyelországról, Csehországról és Szlovákiáról (CEE-4) - összeállított előrejelzés a helyi választási sorozat lezajlása utáni kilátásokat összegzi.
A jelentés szerint az országcsoporton belül Magyarországon a legsúlyosabb a költségvetésre nehezedő nyomás. Ez volt a fő oka annak, hogy a cég június közepén az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról a már csak megszorításokkal befektetőinek tekintett "BBB plusz"-ra rontotta a hosszú futamú magyar szuverén adósbesorolást.
A magyar kormány által a választások után bejelentett költségvetési csomag ugyan "figyelemre méltó", mivel 2007-ben a GDP-érték 4,6 százalékának megfelelő mértékben tervezi javítani az államháztartási mérleget, a csomag mérete így is elmarad attól, amennyivel a közfinanszírozási helyzet újabban romlott. Nem sokkal a választások után a kormány maga ismerte be, hogy a közfinanszírozás helyzete számottevően rosszabb a korábban feltételezettnél - áll az S&P jelentésében.
A cég szerint a költségvetési konszolidáció csak akkor lesz tartós és sikeres, ha a javasolt bevételi oldali intézkedéseket a kiadási oldalon is konszolidáció és szerkezeti reformok kísérik, amelyek a társadalombiztosítási - elsősorban is az egészségügyi - rendszert megfelelőbb alapokra helyezik.
A Standard & Poor's szerint jelenleg "valószínűtlennek tűnik", hogy a magyar kormány rövid időn belül további konszolidációs intézkedéseket hozna. A hiteles és tartós adósságcsökkentő stratégia elmaradása pedig növekvő nyomást gyakorolna a besorolásokra, és végül az adósosztályzat további rontásához vezethet, áll az S&P elemzésében.
A jelentés szerint ugyanakkor a negatív kilátás stabilra javulhat, ha a kormány olyan további messze ható szerkezeti intézkedéseket hajt végre, amelyek biztosítják az államadósság-ráta növekedésének tartós visszafordítását. A hitelminősítő szerint a magyar bruttó államadósság már 2004-ben átlépte az euróövezeti feltételrendszerben meghatározott 60 százalékos GDP-arányos felső határt, és "gyorsan növekszik tovább". A Standard & Poor's előrejelzése szerint a magyar adósságráta 2008-ra 70 százalék fölé emelkedik.
A cég szerint a négy ország közül csak Szlovákia euróövezeti tagsága van elérhető távolságra. A jelenlegi szlovák deficit- és inflációs pálya akár 2009-es eurócsatlakozást is lehetővé tesz. A magas deficitek és az (euró iránti) "lanyha lelkesedés" ugyanakkor Csehország csatlakozását 2011-ig, Lengyelországét 2012-ig, Magyarországét 2014-ig késleltetheti - áll az elemzésben.