Az Európai Unió direktívája minden tagország számára előírja, hogy 2008. december 31-ig lakosonként legalább évi 4 kilogram elektronikai hulladék visszagyűjtését meg kell oldani. A kereskedő köteles a vásárolt termékhez hasonló eredeti funkciójú régi műszaki berendezés térítésmentes átvételére az új termék átadási helyén. Mivel a nagyobb háztartási gépeket általában házhoz szállítja a kereskedő, ezért ekkor a vásárlónak fáradságába sem kerül a lomtalanítás, az üzletek ingyen elszállítják az elektronikai hulladékot. A kisebb készülékeket a boltokban és a szervizekben lehet leadni.
Sok kereskedő és márkaszerviz nem köti új termék vásárlásához a régiek leadását. A rendelet május 9-ig egyébként csak a 35 négyzetméternél nagyobb üzletterű háztartásigép-boltokra és a legalább 25 négyzetméteres információtechnológiai (IT) üzletekre vonatkozott, azóta azonban minden kereskedésre kiterjesztették. Azok a cégek, amelyek teljesítik a begyűjtési, hasznosítási kötelezettségüket, mentesülhetnek a termékdíj megfizetése alól.
A szabály a gyártókat arra kötelezi, hogy a forgalomból kivont elektronikai termékeket mintegy 75-80 százalékban újrahasznosítsák; ez azonban a már nem aktív márkák termékeire is áll, vagyis például a Junoszty kistévét is vissza kell venniük. Természetesen ez a gyakorlatban a kereskedőre is kötelezettséget ró. Ugyanakkor költségeit érdemben nem növeli, hiszen a vevő részéről átadott hulladékot rögvest a gyűjtőtelepre szállíthatja, ahol a hulladékgyűjtő és -feldolgozó fizet a hulladékért.
Tavaly több mint 16 ezer tonna elektronikai hulladékot gyűjtöttek be a boltokban, ami körülbelül hatvan százalékkal haladja meg az előírt 10 ezer tonnát. 2006-ban már legalább 18 ezer tonna használaton kívüli készüléket kell visszavenni, de szakértők szerint akár 30 ezer tonna műszaki szemetet is begyűjthetnek. Ma már közel 5000 kereskedő fogadja vissza a haszontalan berendezéseket. Igaz, jelenleg évente Magyarországon 100-120 ezer tonna elektronikai szemét képződik (ami minden évben további 5-7 százalékkal nő), de úgy néz ki, hogy 2008 végére teljesül a célkitűzés. Vagyis eddigre a keletkezett hulladék harmada visszaforgatásra kerül.
Az elektronikai hulladékok szelektív visszagyűjtése a várakozásoknál jobban halad - mondta el az [origo]-nak Markó Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hulladékgazdálkodási és technológiai főosztályvezetője. Korábban előfordult, hogy a régi berendezések elszállításáért díjat kértek, ám ez ma már a szabálymódosítás miatt nem lehetséges. Az uniós irányelv egyébként a régi tagállomknak már 2006-ra előírja a 4 kilogramm/fő begyűjtendő mennyiséget, ami alól Magyarország kétéves haladékot kapott.
Sok új műszaki cikk árába már eleve beleépítik az úgynevezett hulladékkezelési díjat, ami jelzi, hogy a rendszer üzemeltetése eleinte mindenképpen többletköltséggel jár a gyártók számára. Az értékes anyagok szelektív gyűjtése a természeti erőforrások és a környezet megóvásával azonban hosszú távon gazdaságossá teszi az eljárást, minél nagyobb mennyiségről van szó, annál inkább. Márpedig a jövőben számíthatunk a lakosonként 4 kilogramm elektronikai hulladék begyűjtését előíró célszám emelésére, ahogy az sem elképzelhetetlen, hogy a kötelező és ingyenes visszavétel gyakorlatát egyéb termékkörökre is kiterjesztik.
Az elektronikai termékek gyártói általában nem önmaguk végzik a gyűjtést, hanem ilyen célra koordináló szervezeteket hoznak létre (ilyenből jelenleg 6 van). Ilyen szervezet az Electro-Coord Magyarország Kht. is, amelyik a magyar piacon visszagyűjtött elektronikai hulladéknak körülbelül 80 százalékát kezeli. Az Electro-Coord azonban maga is alvállalkozókkal szerződik a gyűjtési és feldolgozási tevékenység elvégzésére - mondta el az [origo]-nak Tóth Zoltán ügyvezető igazgató. Az alvállalkozókat minden évben megpályáztatják. (Ha a gyártó nem csatlakozik valamelyik koordináló szervezethez, a rendszer zavartalan működése érdekében pénzügyi biztosítékot kell képeznie a költségekre. A koordináló szervezetek esetében az alaptőke - 75 millió forint - szolgálja ezt a célt.)