Az árcsökkenések okai között első helyen említendő az ÁFA mérséklése. Általában az árcsökkenés egyik fő oka a kereskedelem koncentrációja: a termékkategóriák többségének kiskereskedelmi forgalmában növekszik az árverseny tempóját diktáló hipermarketek és diszkontok piaci részesedése.
Az árcsökkenés további magyarázata, hogy a modern bolttípusokban sok a promóció. Ma már a élelmiszerboltok 100 forintnyi bevételéből, átlagosan 30 jut promócióra. Sőt, az ACNielsen Kiskereskedelmi Indexe szerint egyes kategóriákban ez az arány eléri a 40 forintot is. A sok akciós engedmény szintén az árak csökkenése irányában hat.
Ugyancsak lefelé nyomja az árakat az olcsóbb kereskedelmi márkák terjedése. Egyes kategóriák kiskereskedelmi eladásaiból, a kereskedelmi márka részaránya meghaladja a 30, sőt ritkább esetben a 40 százalékot is.
Említést érdemel, hogy a modern bolttípusok több vásárlásra, minél nagyobb kosárértékre ösztönző üzletpolitikája kedvez a nagy kiszereléseknek, amelyeknél az egy kilóra vagy literre jutó ár alacsonyabb.
A sertésből készült friss húskészítmény átlagára, önkiszolgáló értékesítési formában, kilónként 1210 forintra esett vissza idén március-áprilisban; ez 15 százalékkal kevesebb a múlt év szeptember-októberi periódusban megállapított 1421 forinthoz képest. Ugyanebben az időszakban viszont a baromfiból készült friss húskészítmények kiskereskedelmi átlagára - szintén önkiszolgálásban - 8 százalékkal, 886-ról 959 forintra ment fel. A kimérten értékesített baromfi készítmények átlagára szintén emelkedett, a sertéshúsból készülteké viszont csökkent a múlt év őszéhez képest. A főtt hús, vörösáru, tepertő és hússajt kivételével, a húskészítmények olcsóbbak lettek, mint tavaly ilyenkor.
A kimért húskészítmények közül a sonka átlagára stagnál, míg 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent a főtt, füstölt hús, száraz és félszáraz kolbász, továbbá a tepertő fogyasztói átlagára. Tíz százalékot meghaladóan csak a kenőmájas ára emelkedett egy év alatt. A kimért párizsi kilónkénti átlagára, egyik évről a másikra 5 százalékkal nőtt, 673 forintra.
Húsok | 2004 március-április | 2005 március-április | 2005 november-december | 2006 március-április |
Vörösáru önkiszolgálásban | 742 | 832 | 820 | 859 |
Száraz és félszáraz kolbász önkiszolgálásban | 2 102 | 2 208 | 2 093 | 2 137 |
Egyéb kolbász önkiszolgálásban | 885 | 891 | 996 | 885 |
Főtt sonka önkiszolgálásban | 1 558 | 1 669 | 1 559 | 1 637 |
Kimért párizsi | 622 | 643 | 658 | 673 |
Kimért felvágott | 872 | 908 | 937 | 940 |
Kimért kenőmájas | 693 | 705 | 709 | 880 |
Kimért szalonna | 924 | 989 | 981 | 972 |
A sajtok ártáblázata vegyes képet mutat: átlagosan kevesebbe került idén április-májusban, mint a tavalyi hasonló időszakban egy kiló füstölt, valamint különleges, továbbá fehér-penészes sajt. Többért adták viszont ugyanebben az időszakban az ömlesztett és kemény-félkemény (ide tartozik a kiemelkedően népszerű trappista) sajtokat.
A szeletes csokoládé árát hullámzás jellemzi az elmúlt két év során. Idén február-márciusban egy kiló átlagosan 1963 forintba került. A tavalyi hasonló periódus jelezte az időszak csúcsát, 2097 forinttal. Tavalyelőtt február-márciusban viszont 1 894 forintot regisztrált az ACNielsen. A sima táblás csokoládé olcsóbb lett: az idén február-márciusi, kilónként 1 447 forinttal az elmúlt két évben mélypontjára jutott az átlagár. A múlt évi hasonló időszakához képest 6 százalék a csökkenés, míg tavalyelőtt, február-márciushoz viszonyítva mínusz 9 százalékot mutatnak az adatok. A dúsított és a töltött táblás csokoládé átlagára szintén negatív irányban változott az elmúlt két év alatt.
Csokoládé | 2004 február-március | 2005 február-március | 2005 október-november | 2006 február-március |
Szeletes | 1 894 | 2 097 | 1 948 | 1 963 |
Táblás sima | 1 591 | 1 538 | 1 486 | 1 447 |
Táblás töltött | 1 642 | 1 640 | 1 528 | 1 479 |
Vegyes praliné | 3 034 | 3 163 | 3 182 | 3 115 |
A sör átlagára a kiskereskedelemben hónapok óta stagnál az ACNielsen felmérései szerint. Hosszabb távlatban némi csökkenést regisztráltak. Az idén májusban mért 260 forint 2 százalékkal kevesebb a tavaly májusi, és 3 százalékkal alacsonyabb a tavalyelőtt májusihoz képest. Egy liter világos sör átlagosan 8 forinttal került kevesebbe most májusban, mint tavaly, a prémium szegmensben pedig mínusz 18 forint a különbség. Drágult viszont a különleges szegmens literenként 10, a szuper prémium pedig 8 forinttal.
Az üveges sör átlagára másfél éve, hónapról hónapra csökken. Az utóbbi évek rekordját 2004 decemberében érte el 276 forinttal, hogy idén májusra 251 forintra menjen le. Ugyanakkor a termékdíj törvény hatására egyre drágább a dobozos sör. A mélypontot a 2004 decemberi 230 forint jelentette, míg idén májusban átlagosan 269 forintba került egy liter. Az árak eltérítése befolyásolja a fogyasztást is: a dobozos kiszerelés részaránya csökken a kiskereskedelmi forgalomban, az üvegesé pedig növekszik.
A szomjoltó italok másik, nagy forgalmú kategóriájában, a szénsavas üdítőitaloknál is kisebbek lettek az átlagárak a nem visszaváltható műanyag palackos kiszerelések zöménél, a kivétel a félliteres kiszerelés, amelynek ára stagnál. A kétliteres, nem visszaváltható műanyag palackos kiszerelés darabonként 174 forintba került két éve áprilisban, idén viszont már csak 153 forint. Kisebb mértékben, de szintén alacsonyabb lett a másfél literes átlagára. A fél literes kiszerelésnél, az átlagos fogyasztói ár 165 és 170 forint között maradt
Az égetett szeszes italok közül a pálinka drágult. Egy literért, a kiskereskedelemben tavalyelőtt február-márciusban még 2032 forintot kértek, múlt év hasonló periódusában már 2166-ot, idén pedig 2243-at. Szintén nőtt a tavalyi második-harmadik hónaphoz képest a brandy, a rum, vodka és vermouth fogyasztói átlagára. Csökkenést regisztráltak a népszerű bitter, a whisky és a gin áránál, míg a likőré lényegében változatlan maradt.