Baromfitartók demonstráltak Budapesten

Mintegy 100 baromfitartó demonstrált kedden Budapesten a madárinfluenza miatt közvetlen károk mielőbbi ellentételezése, valamint a közvetett károk felmérése, elismerése érdekében.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (Magosz) keresték meg az állattartók, segítséget kérve a demonstráció szervezéséhez. A demonstráción megjelent a Magosz több vezetője is.

Az alföldi baromfitartók képviseletében Budapestre érkezők a Jászai Mari téren gyülekeztek, majd a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz vonultak, itt petíciót adtak át a miniszterelnöknek címezve. A petíciót Dékány András, az agrártárca szóvivője vette át.

A petícióban egyebek közt követelik egy kormánybiztos kinevezését, aki felmérné a madárinfluenza komplex következményeit, és javaslatokat készítene a kormány számára, hogy újraindulhasson a termelés az érintett területeken.

Tóth József, a Magyar Baromfitermelők Alföldi Egyesületének elnöke a demonstráción elmondta, hogy nem csupán az eddigi kényszerintézkedések során elpusztított állatok jelentik a termelők kárát, egy sor közvetett káruk is van. Jelentősen emelte például a takarmányköltségeket az állományok továbbtartása, amelyeket már nem tudnak értékesíteni. A tojások kidobása, a törzsállomány elpusztítása, új törzsállomány beállítása szintén többletköltség. Azzal pedig, hogy nincs betelepítés, termelés és jövedelem marad el.

A termelők tartanak attól, hogy mire a kártérítések első részleteit megkapják, már valamennyien tönkremennek, s nem lesz kinek odaadni a kártérítést.

Kifogásolják azt is, hogy miközben a háziszárnyasokat mind leölik, a betegséget terjesztő vadmadarakat még csak nem is gyérítik, így további fertőzés lehetséges. Nehezményezik továbbá, hogy az állat-egészségügyi hatóság csak többszöri sürgetésre hoz államigazgatási határozatot a kényszerintézkedésekről. Nincs időbeni döntés az állományokról, így felesleges továbbtartásra kényszerülnek jelentős többletköltségekkel. Általában kevés az információjuk - hangsúlyozta Tóth József.

A demonstráció során találkozott az állattartókkal Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Az elnök elmondta, hogy az országgyűlési bizottság is foglalkozni kíván a témával. Utalt hétfői interpellációjára, amelyet a probléma megoldása érdekében fogalmazott meg.

Dékány András a petíció átvételét követően elmondta, hogy a beadványban szereplő kormánybiztosi funkciót nem tartják szükségesnek, mert a szaktárca eddig is eredményesen fogta össze ezt a feladatkört. Hatékonyan képviselte továbbá a termelők érdekeit Brüsszelben is. A tárca szóvivője hangsúlyozta, hogy a termelők a leölt állatokra járó kártérítést 30 napon belül megkapják, az erre igényelt 530 millió forintból 120 millió forintot már kifizettek részükre. A tervezettet meghaladó kényszerű túltartásra az állami tartalékkeretből igényelhető ingyenes takarmány. Ebből is már 5 ezer tonnát igénybe vettek a termelők.

Dékány emlékeztetett, hogy a közvetett károkra fordítható összeget 2,5 milliárd forintra sikerült felemelni július elején, az EU-val folytatott tárgyalásokon. Ennek 50 százalékát finanszírozza az EU. Az igényelt összegre a termelőknek pályázniuk kell majd, a pályázatot a tervek szerint szeptemberben írják ki, és december 31-ig kifizetik a támogatásokat. Az EU is csak ezzel a feltétellel finanszírozza az 50 százalékot. További kárigények ellentételezéséről, más jogcímekről is tárgyalnak Brüsszelben. Így például arról, hogy a feldolgozók veszteségei miként csökkenthetők.