A kormánynak már van néhány elképzelése arról, hogy tudná az önkormányzati reformhoz szükséges kétharmados hozzájárulás nélkül is átalakítani a helyhatósági rendszert. Ezek egyike az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat segítő önhiki-támogatások feltételhez kötése lenne.
Idén az első ütemben, a Magyar Közlönyben megjelent döntés értelmében, júliustól kezdődően 27,6 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a sikeresen pályázó helyhatóságoknak. Összesen 1275 önkormányzat részesült a támogatásban, azaz a teljes magyar önkormányzati szektor több mint harmada. A költségvetési törvény szerint ugyanakkor előzetesen csak 12 milliárd forinttal kalkuláltak az egész éves önhikire, a központi költségvetés hiánya tehát biztosan a terv felett fog nőni erről a sorról.
A speciális támogatási forma létrehozásáról ugyan a kétharmados önkormányzati törvény rendelkezik, de a részletes szabályok a feles költségvetési törvénnyel is meghatározhatóak. A törvény szerint egyenlő önkormányzatok eltérő kezelése persze felvet alkotmányos aggályokat, de a korábbi évekből számos precedens van arra, hogy különösebb felzúdulás nélkül átmentek a többcélú feladatellátásra kistérségbe szövetkezett önkormányzatok pozitív diszkriminációjára vonatkozó javaslatok.
Példa erre az idei 15,4 milliárd forintos kistérségi külön kassza, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket segítő 9 milliárd forint. Egyrészt nincs akadálya, hogy a kormánypártok a sorokra pótlólagos pénzeket csoportosítsanak át, másrészt a többi normatívánál is lehet kiegészítésekkel élni. Ilyen kiegészítés volt 2005-ben, amikor a többcélú kistérségi társulás keretein kívül megalakult és az előírt létszámfeltételeket teljesítő intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyerekek után a normatíva fajlagos összege 45 ezerre nőtt. Ezzel 10 ezer forintos hátrányba kerültek azok az iskolák, ahol a tanulók létszáma nem érte el az oktatási intézmények átlaglétszámának 60 százalékát.
Az átcsoportosítás másik lábát az önkormányzati finanszírozáson belül a cél- és címzett támogatások jelenthetik. Az idén 63,8 milliárd forintos keret fenntartása kormánypárti politikusok szerint indokolatlan, mivel az innen finanszírozott beruházási célokat a 2007-2013 közötti új uniós költségvetési ciklus kezdetével a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben lehet majd finanszírozni. Az önkormányzatok számára csak az önrészt kell majd biztosítani, ami lényegesen kisebb megterhelést jelenthet a központi költségvetés számára.