A cégek a 4,5 millió euró alaptőkével megalapított Rossi Biofuel Zrt. keretein belül évi 150 ezer tonna kapacitású "biodízel komponens üzemet" építenek várhatóan 30-40 millió euró beruházási értékben.
A barnamezős projekt keretében létesülő gyáregység 2007 novemberében kezdi a próbaüzemet.
A tervek szerint a Mol-kutaknál 2008. január elsejétől már 4,4 százalékos biokomponens tartalmú gázolajat is lehet majd tankolni.
A 75 százalékban osztrák, 25 százalékban a Mol tulajdonában lévő új cég öt éven keresztül 120 ezer tonnát a Molnak szállít, 30 ezer tonnát pedig külföldön értékesít.
Az üzem repce, napraforgó és használt sütőolaj alapanyagokat használ majd fel a biokomponens előállításához. A Mol komáromi üzeme a vízi és vasúti szállítási lehetőségek, illetve a százhalombattai finomítóhoz vezető csővezeték miatt ideális helyszín - jegyezte meg a fejlesztési igazgató.
Hegedűs Dezsőné, a Rossi Biofuels Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy az üzem szükség esetén állati zsiradékokat is képes lesz felhasználni. A termelés során melléktermékként keletkező glicerinről égetéssel gyógyszer- vagy más ipari felhasználással gondoskodnak. A gyáregység 35-50 embernek ad munkát.
A Mol teljes igénye biodízel komponensből évi 200 ezer tonna. Az olajtársaságnak az ellátásbiztonsági megfontolásokból kulcsfontosságú, hogy legyen saját üzeme. A tervek szerint a Rossi Biofuel Zrt. által szállított 120 ezer tonnán kívül további 40 ezer tonna biodízel komponenst vásárol majd négy magyar cégtől. A fennmaradó hányadot a cég Szlovákiából elégíti ki, azonban ennek részletei egyelőre még nem ismertek.
A beszállítói pályázatra jelentkező 23 magyarországi cég közül a Mol a bábolnai Ökoline Kft. felújított üzemét, a gyöngyösoroszi Envirocomplex zöldmezős beruházással létrejövő egységét, a Közép-Tisza MG kunhegyesi létező technológiáját és az Inter-Tram Kft. mátészalkai ugyancsak már működő létesítményét választotta ki.
Thernesz Artúr az MTI-nek kifejtette, hogy a biokomponenst tartalmazó gázolajat tankoló autósok 2-3 százalékkal kevesebb szén-dioxidot juttatnak majd a légkörbe, mint amennyit a hagyományos gázolajjal tennének. Ezen kívül a biodízel komponens előállítása is kevesebb energiát igényel a gázolaj előállításhoz képest, tehát maga a termelés is "szén-dioxid-megtakarítással" jár.
A fejlesztési igazgató kitért arra, hogy a jelenlegi szabványok legfeljebb 5 százalék biokomponens belekeverését engedik meg gázolajba. A Mol több olajtársasággal együtt lobbizik azért, hogy ez az arány 10 százalékra emelkedjen. A magyar autópark ugyanis szakértők szerint ilyen keverési arányt a motor átállítása nélkül elbírna.
Thernesz Artúr hangoztatta, hogy a Mol elkötelezett a környezetvédelem iránt. A társaság 2005. január elsejével tért át a kénmentes üzemanyagok kizárólagos gyártására és forgalmazására. Ugyanekkor kezdte meg a biológiai eredetű alkoholból előállítható komponens gyártását és motorbenzinekbe keverését. A cég által forgalmazott motorbenzinek 70 százaléka tartalmaz jelenleg körülbelül 4 százalék mértékben bioalkohol-származékot.