Az APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága olyan adózó cégeket ellenőrzött, amelyek az uniós adatbázisban szerepeltek, ám áfa-bevallásaikban egyáltalán nem - vagy csak részben - szerepeltettek közösségi forgalomra utaló adatokat. A vizsgálatok kilencven százalékban csak kisebb hiányosságokat tártak fel, hat adózó esetében viszont igen súlyos, több száz millió forintos ügyletekhez kapcsolódó adóeltitkolásra bukkantak az ellenőrök.
Magyarország a csatlakozás óta a közösségi normák alapján köteles kapcsolatot tartani a brüsszeli bizottság adó- és vámigazgatóságával, és együttműködni az egyes tagállamok adóhatóságaival. Az adóügyi információcsere megvalósulhat automatikusan vagy kérésre is, de a tagállamok hatóságai füleseket is adhatnak egymásnak.
Az úgynevezett spontán adatszolgáltatás során kérés nélkül továbbítják az áfa vagy más adónem helyes megállapításához szükséges információkat. Ha egy magyar adóellenőrnek például olyan információ kerül a birtokába, amely egy másik tagállamban hasznos lehet a helyes adóalap megállapításához, akkor továbbítja azt. Az áfacsalások felderítésének megkönnyítésére az APEH alapított egy speciális munkacsoportot is, amely a határon átnyúló kereskedelemmel kapcsolatos áfa-megállapításokat vizsgálja.
Az adóhatóság a nem uniós tagországokkal is együttműködik a kettős adóztatás elkerüléséről kötött kétoldalú egyezmények alapján. A szlovák hatósággal már több mint tíz éve igen jó a kapcsolat, emellett lépéseket teszünk, hogy a szerb, horvát, szlovén, valamint az osztrák adóhivatallal is szorosabb legyen az együttműködés - közölte a Napi Gazdasággal az APEH.
Az uniós adatbázisok, valamint a külföldi kapcsolatok jól jönnek majd a vagyonosodási vizsgálatok során is. Amennyiben az ellenőrzött magánszemély arra hivatkozik, hogy más ország lakosától kapott pénzt, megkeresik az illetékes adóhatóságot, és leinformálják a megnevezett személyt. Így kiderülhet, hogy az illetőnek nem volt akkora bevallott jövedelme, amelyből kölcsönt vagy "ajándékot" adhatott volna.