Közepes gabonatermés várható idén

Befejező szakaszához érkezett az idei aratás, a 4,1 tonnás hektáronkénti átlag gabonatermés közepesnek mondható - mondta Gőgös Zoltán kedden egy nagykőrösi tanácskozáson.

Az agrártárca államtitkárának tájékoztatása szerint idén a belvizektől sújtott területeken elmaradtak az átlagok a várttól. Örvendetes, hogy kiürülnek a tavalyi raktárkészletek, a lengyel és az ukrán termés ugyanis, a kedvezőtlen időjárás miatt csökkent, s ezért megnőtt a kereslet a magyar búza iránt.

Az államtitkár tájékoztatása szerint most jó árat fizetnek a búzáért, így várhatóan nem lesz intervenciós mennyiség.

Kukoricából előreláthatóan nyolcmillió tonnát lehet majd betakarítani, amennyiben egy esős időszak következik - mondta. Hozzátette, hogy e nagy mennyiségnek az állattenyésztés fellendítése mellett az energiaprogramban is nagy szerepe lehet.

Az államtitkár szerint az agrárágazat fejlesztésénél három kitörési pont jöhet számításba, a megújuló energiaforrások, az állattenyésztés megerősítése és a kertészeti ágazaton belül a friss zöldség termesztésének fokozása.

Gőgös Zoltán elmondta, hogy ezeknek a fejlesztési törekvéseknek a megvalósítására különböző, főként EU-s forrásokból 1000 milliárd forint áll rendelkezésre, amihez további 1500 milliárd forint járul a termelők közvetlen támogatásaként. E pénzekből, többi között a mezőgazdasághoz kapcsolódó kisvállalkozások részesülhetnek, de jut belőle a kistérségi energiaközpontok kiépítésére is - tette hozzá.

A hagyományos energiahordozók drágulása nyomán felértékelődik a megújuló energiaforrások szerepe, ami egyben lehetőséget nyújt a hazai gabonafelesleg hasznosítására - mondta az államtitkár.

Az ebből előállított üzemanyag egy része mentesül majd a jövedéki adó alól, így kifizetődő lehet a termelése. A tárca szorgalmazza, hogy az E85 elnevezésű, 85 százalékban alkoholt, 15 százalékos arányban hagyományos benzint tartalmazó, új üzemanyag minél gyorsabban elterjedjen. Már megjelentek az új motorral futó autók, s előreláthatóan parkolási- és autópályadíj-kedvezményt kapnak majd az ilyen kocsik tulajdonosai. Emellett várhatóan a városi tömegközlekedési járművek is nagy arányban ilyen motorral üzemelnek majd - utalt rá Gőgös Zoltán.

Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára viszont azt hangsúlyozta sajtótájékoztatóján, hogy az idei első fél évben tapasztalható csapadékos és hűvös időjárás miatt jelentős mértékben elmarad az idei termés mennyisége a múlt évitől.

Példaként említette az őszi búzát, amelynek 4,4 millió tonnás, országos hozama 1,1 millió tonnával kevesebb a tavalyinál.

A Magosz adatai szerint őszi árpából a múlt évben mintegy 750 ezer tonna került a magtárakba, az idén ez a mennyiség nem éri el a 700 ezer tonnát. A repce termése országosan mintegy 264 ezer tonna volt tavaly, az idén megközelítette a 330 ezer tonnát. A növekedés a vetésterület 20 ezer hektáros bővülésével magyarázható. Az idén 139 ezer hektáron vetettek repcét.

Obreczán Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a különböző gabonafajták ára lényegesen alacsonyabb, mint a többi uniós országban. Így például az étkezési búzáért Spanyolországban 127-137 euró közötti összeget fizetnek tonnánként, Lengyelországban 107-115 eurót, míg Magyarországon 80-88 eurót.

A főtitkár szerint a termelőket nehéz helyzetbe hozza, hogy emelkednek az energiaárak, és csökken az idei nemzeti kiegészítés összege is. Ez utóbbiról elmondta: a múlt évben a top-up egy hektárra számított támogatási összege valamivel meghaladta a 19 ezer forintot, az idén azonban, az úgynevezett visszaosztás és a forráscsökkenés miatt, csak mintegy 12.700 forintra számíthatnak a gazdálkodók.

Ángyán József Fideszes országgyűlési képviselő, a Magosz szakértője szerint a kormány 2118/2006-os határozata teremtette meg annak lehetőségét, hogy az agrár- és vidékfejlesztés "szellemi és fizikai infrastruktúrájának felszámolási folyamata" felgyorsulhasson. Úgy vélte, e folyamatot jelzi, hogy lehetővé teszik hat mezőgazdasági szakképző és szaktanácsadó intézet felszámolását.

Sérelmezte, hogy az agrárkormányzat gazdasági társasággá kívánja alakítani, majd privatizálni szeretné az Állami Ménesgazdaságot, valamint a badacsonytomaji, a kecskeméti, az egri, továbbá a pécsi szőlészeti és borászati kutatóintézetet.

A szaktanácsadó szerint a korábban gazdasági társasággá alakított kutatóintézeteket - az Országos Húsipari Kutatót, valamint az érdi, a ceglédi, a fertődi és az újfehértói gyümölcstermesztési kutatóintézeteket - is privatizálni szándékozik az agrárkormányzat.

Az ellenzéki országgyűlési képviselő jelezte, hogy minden alkotmányos eszközzel küzdenek majd a tervek megvalósítása ellen.