Minimálisra csökkent a magyar almaexport

Gyakorlatilag nullára csökkent a magyar almaexport az utóbbi években. Magyarországon jelenleg mintegy 500 ezer tonna alma terem évente, pedig a rendszerváltás előtt az évi 1 millió tonnát is meghaladta a termés. A magyar gazdák elsősorban fajtaváltással, eladható fajtaválaszték kialakításával maradhatnak meg a piacon.

A magyar almatermesztés jelentős visszaesésének oka - meghatározó módon - az orosz piac elvesztése volt. Ennek hátterében egyrészt finanszírozási, másrészt minőségi problémák álltak a rendszerváltást követően a szakértők szerint.

A magyar almaexport az utóbbi években gyakorlatilag nullára csökkent - mondta Szabó József, a FruitVeb Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A kivitel az utóbbi egy-két évben indult újra, és jelenleg mintegy 5-7 százalékát teszi ki az össztermelésnek. (Jelenleg a magyar almaexport évi 5000-7000 tonna, ami megegyezik a Magyarországra behozott alma mennyiségével.) Elsősorban a balti államokba és az orosz piac egy részére lehet eladni ismét a magyar almát.

Magyarországon az alma- és a körteültetvények általában elöregedtek. Ezeket folyamatosan fel kell újítani, és az úgynevezett pirosfajtákat - így a jonatánt - fel kell váltani a jelenleg eladható fajtákkal, például a goldennel - mondta Kállay Tamás a Prognosfruit elnevezésű nemzetközi gyümölcstermesztési konferencia kapcsán rendezett sajttájékoztatón.

A termelők egy tonna almáért átlagosan 60 ezer forintot kapnak, a szakértők szerint azonban el kellene érni a 100 ezer forintos tonnánkénti árat. Így jelenleg az almaágazat éves árbevétele mintegy 30 milliárd forint körül van. A megtermelt almamennyiség 50 százaléka úgynevezett ipari felhasználású.

Körtét jelenleg csupán 3 ezer hektáron termesztenek Magyarországon, Szabó József szerint ez a belföldi igények kielégítésére elegendő. Ez a gyümölcs ugyanakkor keresett a világban, így érdemes lenne többet termelni belőle. Fajtaváltásra azonban itt is szükség van, mivel Magyarországon még az úgynevezett konzervatív fajtákat termesztik elsősorban.

Wilhelm Ellinger német agrárkutató szerint az almának és a körtének világszerte jelentős konkurenciát támasztanak az úgynevezett egzotikus gyümölcsök, például a kivi, az ananász, de az édességek is. Ezért ezeket a gyümölcsöket új megjelenésben kell a fogyasztóknak kínálni, például chips vagy almaszirom formájában.

Az Unióban tervezett zöldség-gyümölcs reform lépéseit most egyeztetik a 25 tagország szakmai szervezeteivel. A reform bevezetése várhatóan 2008 elején kezdődik. Annyi azonban már ma tudható, hogy meg kell erősíteni a termelői szervezeteket. Magyarországon is tervezik a termelői érékesítői szervezetek árbevétel-arányos támogatásának 6 százalékra emelését a jelenlegi 4,1 százalékról. Hazánk támogatja azt az álláspontot, hogy harmadik országokból származó áruk ne kapjanak uniós támogatást.

A háromnapos nemzetközi gyümölcstermesztési konferenciára a résztvevők elsősorban az Európai Unió országaiból érkeztek, de jöttek Észak-Amerikából, Kínából, Dél-Amerikából és Új-Zélandról is szakértők. A tanácskozáson kizárólag két gyümölcsfajta, az alma és a körte aktuális ágazati kérdéseiről cserélik ki véleményüket.