Hitelesnek és megvalósíthatónak tartja a kiszivárgott konvergenciaprogramot Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója. Szerinte a nyilvánosságra került elképzeléseket az Európai Unió vezetői és a piaci szereplők is elfogadják, a társadalom pedig könnyebben elviseli, mint korábban a Bokros-csomagot.
A gazdasági szakember szerint egyedül az veszélyeztetheti a tervek megvalósulását, ha a kormánypártok a 2010-es választási győzelem érdekében "felpuhítják" azokat. Ezt azonban a piaci szereplők várhatóan nem engedik majd meg a kutató álláspontja szerint.
Hegedűs Miklós a nyilvánosságra hozott számok közül, egyedül a bruttó hazai termék (GDP)70 százalékánál is nagyobb államadósságról szólót tartja meglepőnek. Eddig ugyanis 60 százalék körüli méretékről szóltak a hírek. A kutató szerint ez úgy lehetséges, hogy a konvergenciaprogram adataiba olyan tételeket is beleszámoltak, amelyeket korábban nem.
A GKI ügyvezető igazgatója úgy véli, sokaknak túlzott hiánycsökkentési elvárásai vannak az államháztartással szemben. Szerinte az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás kiadásai nem csökkenthetők jelentős mértékben, még e rendszerek sokkal hatékonyabbá tétele esetén sem.
Hegedűs Miklós a nehézségek ellenére megvalósíthatónak tartja az államháztartás hiányának 2008-ban a bruttó hazai termék 4,3; 2009-ben pedig 3,2 százalékra való csökkentését. Véleményét azzal is indokolta, hogy az államháztartás idei folyó kiadásokból képződő hiányát 8,5 százalék körülinek tartja, és szerinte egyedi tételek növelik majd ezt az adatot 10 százalék körülire.
A gazdaságkutató úgy véli, a programot az Európai Unió vezetői is elfogadják majd, a tőkepiac szereplői pedig már el is fogadták. Szerinte a piaci szereplők továbbra sem teljesen biztosak a kormány eltökéltségében, ezért a legkisebb bizonytalankodásra negatívan reagálhatnak.
Hegedűs Miklós szerint a társadalom - annak ellenére, hogy nem tetszik majd neki a megszorításokkal járó egyensúlyteremtés - ki fogja bírni azt. A kutató úgy véli, az intézkedések következtében jövőre kialakuló 4 százalék körüli reálbércsökkenés egyrészt fele akkora sem, mint amekkora a Bokros-csomag bevezetésekor fellépett, másrészt a reálbér 4 év alatt történt mintegy 35 százalékos növekedését követi.