Csak támogatással épülhet újjá Libanon

Az Izrael és Hezbollah között megkötött tűzszünet növelte a hosszú távú béke esélyeit, így a figyelem fókusza Libanon újjáépítésére és annak finanszírozására tevődött át. Vélemények szerint a nemrég még a Közel-Kelet egyik pénzügyi központjának számító ország a polgárháborúnál is nagyobb anyagi veszteségeket szenvedett el a 34 napos konfliktusban, amely augusztus 14-én tűzszünettel ért véget.

Amíg a konfliktus tartott, a világ vezetőinek sora ígérte meg, hogy segíteni fog, ha a harcok egyszer befejeződnek - nem "csupán" humanitárius segéllyel, hanem az újjáépítéshez anyagilag is hozzájárulva. Most itt az alkalom. Tunézia elnöke az arab vezetőket vész-csúcstalálkozóra hívta, kollektív támogatást sürgetve a háború dúlta ország újjáépítéséhez. Az Arab Liga már döntött a támogatásról. A svédek is megszerveztek Nyugaton egy adomány-konferenciát augusztus 31-ére, amelyre mintegy 60 országot és segélyszervezeteket várnak. "A világ közösségének most kell támogatást nyújtania a libanoni talpra álláshoz a libanoniaknak, akiket igen súlyosan érintett a konfliktus" mondta a svéd külügyminiszter, Jan Eliasson.

Több mint 900 libanonit és 159 izraelit öltek meg a harcokban, amelyek július 12-én kezdődtek. A Hezbollah mintegy 4000 rakétát lőtt ki Észak-Izraelre, míg az izraeli légierő utakat, hidakat és Bejrút déli részének nagy részét lebombázta, valamint falvakat és kisvárosokat támadott az ország déli részén.

A mai napig nem létezik megbízható, komoly becslés Libanon újjáépítésének költségeiről. Egy azonban biztos: az 1979 és 1989 között zajló polgárháború utáni évtizedben az országba fecskendezett 50 milliárd dollár zömét utakra, energiahálózatra, iskolákra, sportközpontokra, kórházakra és repterekre költötték. Ezek közül sok most romokban áll. "Óriási déli területek és Bejrút pusztasággá lett" - mondja az Oxfam egyik képviselője. "Az infrastruktúra, 600 kilométer szétrombolt út (a jelentősebb hálózat 80 százaléka) és 150 híd újjáépítése óriási számlát fog eredményezni." A libanoni kormány úgy becsüli, hogy egyedül az infrastruktúrában esett kár értéke elérheti a 2,5 milliárd dollárt.

A gazdasági terhen túl a munkálatok kivitelezése logisztikai rémálom lesz, ami értékes munkaerőt fog elvonni, és olyan energiaellátást kíván meg, amely sok esetben még szintén újjáépítésre vár. Mindezek tetejébe jön a házak és nyilvános épületek újjáépítésének igénye, hogy az emberek visszatérhessenek közösségeikbe. A libanoni gazdasági minisztérium szerint az ország milliónyi menekültjének mintegy ötöde a háború által vált hajléktalanná, és úgy becsüli, hogy a házakat ért rombolás teljes költsége még nagyobb is lehet, mint a polgárháború alatt - írja a BBC.

Hosszabb távon, a libanoni gazdasági szektor "meggyógyítása" igen nagy feladatnak fog bizonyulni. Gyárak tucatjai zúzódtak össze a bombatámadásokban az elmúlt hetekben. A korábban nyüzsgő építkezéseket elhagyták, ahogy a külföldi befektetők az elsők között elmenekültek. A befektetők nem szívesen finanszírozzák olyan irodaépületek és bevásárlóközpontok építését, amelyek hamarosan füstté válhatnak.

Ami az ország idegenforgalmát illeti, a konfliktust megelőző becslések szerint 1,6 millió vendéget fogadhatott volna idén, ám most már remény sincs egy ezt megközelítő eredményre. A fegyverszünet, amelyet az ENSZ békefenntartói ellenőriznek, nem elegendő a turisták visszacsalogatására; viszonylag kevesen vágynak ugyanis olyan tengerpartra, ahol kéksapkás katonák cirkálnak. Következésképpen Libanonnak egyre nehezebb lesz 35 milliárd dolláros adósságát törlesztenie.