Stabilan áramlik a működő tőke

Az évtized végéig az idei szinten maradhat a magyarországi működőtőke-beáramlás, ám Csehország (magasabb szintről), Szlovákia és Románia az ideihez képest jelentős csökkenésre számíthat. A befektetőket egyre inkább a fejlett országok vállalatai közötti fúziók és felvásárlások vonzzák.

A következő években lassulni fog az új EU-tagországokba irányuló működőtőke áramlása - jósolja az Economist Intelligence Unit. A londoni kutatóintézet által kiadott jelentés szerint a nyolc kelet-közép-európai EU-országban jövőre tetőzik az FDI összértéke, mivel ekkor zárul le sok fontos privatizációs ügylet. Az azután következő években valamivel alacsonyabb szinten stagnál majd a térségünkbe érkező tőke mennyisége - olvasható a Világgazdaságban.

Magyarországon a csökkenés már 2006-ban megkezdődik: a tavalyi 6,6 után, az idén már csak 4,5 milliárd dollárt vár az EIU, és ez az érték az évtized második felében nagyjából hasonló marad. (A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos prognózisa egyébként 2006-ra 4 milliárd eurónyi működő tőkével számol.) Csehország, Szlovákia és Románia az ideihez képest jelentős csökkenésre számíthat 2010-ig, és ezt nem tudja ellensúlyozni a Lengyelországban és néhány kisebb államban várt csekély erősödés.

Eközben a nyugat-európai országok többsége a tőkebeáramlás növekedésére számíthat 2006-2010 között (Németországban például 25,6 után 46,8 milliárd dollárt vár az elemzés). Alaptalanok tehát azok a nyugati aggodalmak, amelyek szerint az új uniós tagországok "elszippantják" a beruházásokat a régiek elől - mondja Karl P. Sauvant, a Columbia Egyetem közgazdásza, a jelentés egyik szerzője. A nyolc kelet-közép-európai ország az EU-ba érkező működő tőke mindössze 5 százalékára számíthat középtávon. A nagyságrendeket érzékelteti, hogy például Svédország egymaga, nagyjából ugyanennyi beruházást vonz.

Hunya Gábor, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) szakértője hangsúlyozta: az FDI összesített értéke keveset mond a valós folyamatokról, arról, hogyan alakul egy-egy ország vonzereje. Az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába azért érkezik olyan sok tőke, mert ott vannak a legértékesebb vállalatok központjai, így a felvásárlásoknál gazdát cserélő, csillagászati öszszegek náluk jelennek meg. Ezzel szemben a termelési kapacitások kialakításánál kifejezetten jók a kelet-közép-európai országok esélyei: az autóiparban vagy a háztartási elektronikai szektorban például a gyártók rendre a mi térségünket választják - mutat rá Hunya Gábor.

A WIIW egyébként nemrég kiadott egy jelentést, amelyben az egyes országok FDI-állománya és a külföldi befektetők által kivitt jövedelmek arányosításából azt a következtetést vonta le, hogy a 2000-es évek elején a legnagyobb nyereséggel a magyar-, cseh- és észtországi befektetések kecsegtettek, majd Csehország került az élre (VG, június 6., 1. oldal). 2004-ben viszont már Románia és Lengyelország, tavaly pedig Szlovákia és Oroszország volt a legnagyobb hasznot hozó terep. Ami az idei évet illeti, a WIIW arra számít, hogy a nagyobb privatizációs ügyletek hiánya miatt - Romániát kivéve - kisebb bevételre számíthatnak a térség országai, mint tavaly.

A magasabb profitrátáknak köszönhetően, a működő tőke akkor is kedveli majd az új EU-tagországokat, ha azok nagyszabású ösztönzőket nem ajánlanak fel. A következő évek FDI-értékére vonatkozóan a WIIW nem fogalmaz meg konkrét jóslatot, mert egy-egy nagy tranzakció meghiúsulása is keresztülhúzhatja a számításokat - fejtette ki Hunya Gábor.

A vállalatfúzióknak az FDI-adatokban játszott szerepe egyébként, az EIU szerint egyre nagyobb lesz. A jelentés kiemeli, hogy 2006-ban már a korábbi évekkel ellentétben nem elsősorban a feltörekvő piacok vonzzák a befektetőket, hanem sokkal inkább a különböző fejlett országok vállalatai közötti fúziók és felvásárlások határozzák meg a folyamatokat.