Az egyezményt aláíró államok abban állapodtak meg, hogy legkésőbb 2006 szeptemberig jelentést küldenek a vállalt kibocsátás-csökkentés pontos adatairól. Az UNFCCC-hez határidőre Magyarországon kívül csak Japán és Új-Zéland küldte el jelentését.
A globális felmelegedés megfékezése érdekében Magyarország azt vállalta, hogy az 1985-1987-es időszakhoz képest átlagosan, legalább 6 százalékkal csökkenti 2008-2012-ra hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátását.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) korábban közölt adatai szerint Magyarország a bázisidőszakban, szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, évente, átlagosan 121 millió tonnát bocsátott ki. A Kiotói Jegyzőkönyv 2012-re legfeljebb 113 millió tonna üvegházgáz kibocsátását engedélyezi.
Feiler József, a KVM osztályvezetője elmondta, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv szerint a késlekedés nem csak az államok 2008 után esedékes kvótakereskedelmére van hatással, hanem az EU már 1,5 éve zajló, külön szén-dioxid kereskedelmi rendszerére (ETS) is. Az ETS-ben az EU leginkább környezetszennyező iparágainak 12 ezer cége vesz részt, Magyarországról 220 létesítmény.
Az egyezmény értelmében az országok, illetve a késlekedő uniós tagállamokban működő cégek, a jelentés késedelmével arányosan lesznek kénytelenek szüneteltetni a kvóta adás-vételét. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi állás szerint az EU-ban 2008 januárjától egy ideig, gyakorlatilag csak magyar cégek kereskedhetnek kibocsátásaikkal.
Feiler József szólt arról is, hogy az elküldött jelentésnek köszönhetően, az ország a Kiotóban megállapodott kvótán felül, további egymillió tonna többletben részesül. Az árfolyamtól függően 1,5-6 milliárd forint értékű kvótát az ország azért kapja, mert a jelentésben az erdészettel kapcsolatban részletes adatokat közölt.
A Kiotói Jegyzőkönyvet 160 ország írta alá, ugyanakkor konkrét vállalások mellett, csupán 34-en kötelezték el magukat a megállapodás tartalmának törvényi szintre emelésével. Az UNFCCC korábbi közlése szerint az egyezményt ratifikáló országok jelenleg 3,5 százalékkal "teljesítenek" az 1990-es szint alatt, és jó úton járnak a 2012-es cél eléréséhez.
Magyarország a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt éghajlatvédelmi vállalását várhatóan több mint négyszeresen túlteljesíti. A KVM legfrissebb adatai szerint 2003-ban 83 millió tonna volt a kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy az ország 32 százalékkal maradt a bázisidőszak szintje alatt, azaz több mint ötszörösével túlteljesítette vállalását.
A Kiotói Jegyzőkönyv szerint amennyiben egy ország, az általa vállaltnál nagyobb mértékben szorítja le kibocsátását, akkor a többletet más országnak eladhatja vagy tartalékolhatja. Amennyiben Magyarország valóban 26 százalékkal a bázisidőszak alatt teljesít, akkor 23 millió tonna üvegházhatású gáz megtakarítása marad. Ennek a kvótavagyonnak az értéke 10 dolláros tonnánkénti árfolyammal számolva, mintegy 48 milliárd forint.