Magyarország Kína elosztóbázisa lehet

A térségben Magyarország Kína legfontosabb kereskedelmi partnere; a régióban itt a legnépesebb kínai kolónia, mintegy 3000 kínai alapítású cég működik, és közvetlen légi járat köti össze a két országot. Az uniós tagság óta nem lehet pontos képet kapni az import nagyságáról, de az gyaníthatóan szárnyal.

Nincsenek komoly kereskedelempolitikai kérdések Magyarország és Kína között, leszámítva az olyan szokásos ügyeket, mint a transzparensnek nem igazán mondható egyes állat- vagy növény-egészségügyi szabályozásokat, előírásokat, amelyek esetenként akadályozzák a magyar termékek kínai piacra jutását. A kereskedelempolitikai problémák uniós szinten jelentkeznek, s azok megoldásával a brüsszeli bizottság foglalkozik - szögezte le a Világgazdaságnak Várkonyi László, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium kereskedelempolitikai főosztályának a vezetője.

A kétoldalú kapcsolatok szépen fejlődnek, akár a kereskedelemről, akár a kölcsönös tőkebefektetésekről van szó. Mind a két ország részéről van érdeklődés a másik iránt, beleértve az állami, kormányzati, illetve a piaci szférát. Mindkét oldalról többször is hangoztatták: az a cél, hogy Magyarország Kína elosztóközpontjává váljék Délkelet-, illetve Közép-Európa felé. Ennek megvalósulását részben elősegítheti a régióban messze nálunk a legnépesebb kínai kolónia, az, hogy itt működteti térségbeli központját a Bank of China; vannak már nálunk európai exportra termeltető kínai cégek, s hogy közvetlen légi járat köti össze a két országot. Magyarországon egyébként ma már mintegy 3000 kínai alapítású cég működik, igaz, túlnyomó többségük ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. De több nagy kínai külkereskedelmi cég is létesített irodát már Magyarországon.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom éves szinten mintegy négymilliárd dollárra rúg, az elmúlt pár év dinamikus fejlődésének köszönhetően. Magyarország és Kína ma már kölcsönösen egymás legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált a másik régiójában. Rendkívül nagy a magyar passzívum ebben a relációban, dacára annak, hogy exportunk öt év alatt több mint három és félszeresére nőtt.

Szakértők szerint egyébként az árukereskedelem bővítésére a gépipari termékek, s azon belül az ICT-szektor és az autóipar, illetve a vegy-, műanyag-, gyógyszeripari termékek kínálnak esélyeket. Emellett az agrártermékeknél, élelmiszer-készítményeknél és italoknál képzelhető el arányában jelentősebb fejlődés, ha a vonatkozó növény- és állat-egészségügyi feltételek ezt lehetővé teszik.

A kínai importra vonatkozó statisztikai adatok azonban torzítanak, azóta kiváltképpen, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett - hívta fel a figyelmet Várkonyi László. Mint rámutatott: az eredetileg Kínából származó áruk jó része nem közvetlen import, így nem jelenik meg a magyar statisztikákban. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis csak azokat a szállítmányokat rögzíti, amelyeket Magyarországon vámolnak el. Ám a termékek java más államokban kerül be az uniós piacra, s onnan érkezik már Magyarországra. Példaként említhető egy hajón érkező szállítmány, amelyet Hamburgban vámkezelnek, s onnan jön be Magyarországra. A statisztika ilyen esetekben csak akkor tudja rögzíteni ezt mint magyarországi importot, ha hazánk a rendeltetési ország. Ám ha német a vevő, aki Magyarországra (re)exportálja a terméket, akkor már német-magyar kereskedelmi tétellé válik - magyarázta Várkonyi. Annyi bizonyos, hogy az uniós csatlakozásunk előtt rettenetesen nagy volt az importdinamika - ebből le lehet vonni következtetéseket.