Szigorodhat a termékdíj

Az unió legszigorúbb betétdíjrendszerét, a németet vizsgálja a környezetvédelmi szaktárca, amely arra kíváncsi, miként ültethető át a magyar viszonyok közé annak egy-két eleme. A minisztérium ezzel is szeretné növelni az újratölthető csomagolások piaci részesedését.

A környezetvédelmi termékdíj-szabályozás egyes területeken beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám akad jó néhány olyan is, ahol jelentős hatásról nem lehet beszámolni - válaszolták a Környezetvédelmi Minisztériumban a Napi Gazdaság kérdésére. A szabályozó célja az újrahasznosítható csomagolásban forgalmazott termékek csökkenő piaci részesedésének megállítása volt, ám a lap információi szerint a törvény hatására sem mérséklődött szignifikánsan az eldobható pet-palackok kibocsátása.

Ráadásul Brüsszel sem tartja szerencsésnek a szabályozót, előzetes állásfoglalásában néhány elemét ellentétesnek találta az uniós alapelvekkel. A magyar kormány az Európai Bizottságnak tegnap eljuttatott levelében azonban megvédi a termékdíjtörvényt, szerinte nem sérti a közösségi szerződést. Az álláspont szerint nincs diszkrimináció, a törvény az import- és a belföldi termékekre egyaránt, ugyanolyan feltételekkel vonatkozik.

Az állásfoglalás mellett a környezetvédelmi tárca azt is vizsgálja, miként adaptálhatna néhány elemet az unión belül a legszigorúbbnak számító német betétdíj-szabályozóból. A szaktárca a közelmúltban fogadott német szakembereket, akik részletes beszámolót tartottak tapasztalataikról. A lapunk által megkérdezett gyártók szerint nem véletlen a minisztérium puhatolózása az új rendszerek bevezetése iránt, hiszen a termékdíj-szabályozás nem áll meg Brüsszel előtt.

A Környezetvédelmi Minisztérium szerint egy a német betétdíjrendszerhez hasonló program bevezetése, illetve a szabályozók kidolgozása és hatásainak előzetes vizsgálata legalább egy évet venne igénybe. Ezt követően a kabinet számítása szerint legalább egy-két év felkészülési idő szükséges a rendszer bevezetéséhez.

A gyártók szerint a szaktárca elképzelései kissé túlzóak, hiszen a magyar gazdaság, illetve az érintett szereplők nem bírnak olyan gazdasági erővel, hogy megalkossák és működtessék a betétdíjas rendszerekhez kapcsolódó logisztikai hátteret. Újabb milliárdos beruházásokra lenne szükség, amely drágítaná a termékeket, így az eldobható csomagolásokra bevezetendő betétdíj a lakossági visszagyűjtést erősítené, ami - legalábbis egyelőre - csak néhány százalékponttal növelheti az arányokat.

Viszkei György, a kibocsátott csomagolások visszagyűjtését koordináló Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint nincs szükség betétdíjrendszerre. Szerinte rossz az a megközelítés, hogy ha nem lesz termékdíj-szabályozó, akkor valami más kell. Az eldobható palackok esetében a visszagyűjtött mennyiség 100 százalékát újrahasznosítják, tehát nem válik hulladékká, így a visszagyűjtést kell fokozni.

Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára háttérbeszélgetésen elmondta: A cél az, hogy a jövőben nagyobb hangsúly kerüljön a lakossági és vállalati környezettudatosság erősítésére, az energiatakarékosságra nevelésre. Néhány üvegvisszaváltó automatát Magyarországon is hadrendbe állítottak a nagyobb hipermarketekben, illetve egy-egy élelmiszer-kereskedőnél. Az üvegvisszaváltást, illetve a betétdíjat ezek a rendszerek képesek lennének kezelni, jóllehet a szakemberek szerint az ilyen automatákat olyan országokban használják, ahol a 60-70 százalékos újrahasznosítási arányon további néhány százalékot szeretnének erősíteni. A gépek árát és a szükséges darabszámot tekintve több tíz milliárdos beruházást kellene végrehajtani ahhoz, hogy hatékonyan működjenek. A gépek rendkívül intelligensek, vonalkód alapján ismerik fel a csomagolást. A műanyagot és a pléhdobozokat összezúzzák és szállítható állapotba egyengetik.