A növekvő feszültséget az okozza, hogy az unió a betakarítás megkezdése után olyan minőségi változtatásokat hajtana végre, amelyekkel gyakorlatilag kizárná a magyar kukoricát az intervencióból. A hazai áru-tulajdonosok ugyanis a tervezett minőségi előírásoknak egyáltalán nem, vagy csak jelentős többletköltséget okozó ráfordítással (például szárítással) tudnának eleget tenni.
Brüsszel csökkentené az előírt nedvességtartalmat, miközben a hőkezelt és a tört szemek arányát az eddiginél kisebb szinten állapítaná meg. Ezek hazai szakértők szerint önmagában is egymásnak ellentmondó módosítások lennének. Emellett az EU új feltételként bevezetné az úgynevezett hektolitersúlyt is, amelynek minimális mértékét - állítják magyar piaci szereplők - teljesíthetetlen módon jelölné meg.
A brüsszeli indoklás szerint a szabályozási módosításra azért van szükség, hogy a kukorica minőségét biztonságosabban meg lehessen őrizni a többéves intervenciós tárolás során. Hazai szakértők viszont egyértelműnek látják, hogy az EU saját költségvetési kockázatát igyekszik csökkenteni. A magyar áru-tulajdonosok ugyanis az elmúlt két évben 5,5 millió tonna tengerit adtak el az intervencióban, ez a teljes felvásárolt EU-készlet 80 százalékát tette ki. Így a brüsszeli kezdeményezés úgy is felfogható, hogy a módosítási tervek kifejezetten a magyar piaci szereplők ellen irányulnak.