Nem elég hatékony a Nemzeti Fejlesztési Terv

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) végrehajtása intenzív pályázói aktivitás mellett folyt, a célterületeken felgyorsította a fejlesztési folyamatokat - közölte értékelésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely azonban több intézkedést javasol a Miniszterelnöki Hivatalnak a második NFT tervezéséhez, hiszen a régiók felzárkóztatásában jelentős a lemaradás.

Az ÁSZ kritikaként megfogalmazta, hogy a pályázatok kiválasztási folyamatában nem vizsgálták a projekteknek a célok teljesülésére gyakorolt hatását. Példaként említik, hogy ennek eredményeként az eddig is a legfejlettebb közép-magyarországi régió részesült a legnagyobb arányban a támogatásokból, ami rontotta a területi kiegyenlítődést.

A pénzügyi teljesítés felgyorsítása mellett a támogatások hatékonysági szempontjai háttérbe szorultak - jegyzik meg, hozzátéve, hogy nem vizsgálták a projektek hatékonysági illeszkedését a tervezett forrásfelhasználáshoz.

Az ÁSZ szerint kockázatot jelentett, hogy a források várható kifizetésének tervezésére nem egységes módszertant használtak. Emiatt a felhasználási szabály miatt a 2006-ra kifizetni szükséges 8 százalékot a programok várhatóan teljesíteni fogják, ugyanakkor a hátralévő időszakban sokkal magasabb hányadot kell kifizetni és az EU felé elszámolni. A kockázat mérséklése érdekében a projektek megvalósításának és befejezésének gyorsítása szükséges - fűzik hozzá.

Mindezek ismeretében az ÁSZ azt javasolja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, hogy biztosítsa a második NFT tervezésénél a pénzügyi tervezésnek és a célrendszer, valamint a teljesítést nyomon követő rendszer tervezésének egyensúlyát és összhangját. Alakítsa ki a támogatásközvetítési folyamatok olyan rendszerét, amely lehetővé teszi a jogszabályban előírt feldolgozási határidők betartását, illetve gondoskodjon a forrásfelhasználás egységes gyakorlatának kialakításáról, felgyorsításáról.

Az ÁSZ közlése szerint a 2006. júniusi adatok alapján a beadott 35 238 darab pályázatból 16 434-et ítéltek támogatásra jogosultnak. A rendelkezésre álló keretek 97,82 százalékát odaítélték, ebből 83,64 százalékra szerződéses kötelezettséget vállaltak, és a források 28,93 százalékát fizették ki.

A javuló tendencia ellenére ezek az adatok elmaradást jelentettek az éves költségvetési törvényekben rögzített, időarányos pénzügyi felhasználási célokhoz - jegyzi meg az ÁSZ.