Az EU beérheti Amerikát Almunia szerint

Kezdenek kifizetődni az euróövezeti gazdasági reformok, amelyek elősegíthetik az EU és az Egyesült Államok közötti hosszú távú növekedési különbség szűkítését, mondta az EU pénzügyi biztosa. Független londoni elemzők árnyaltabban ítélik meg a két gazdasági térség várható teljesítményét.

Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta: Európa "már élvezi a fájdalmas reformok előnyeit", és ő már azt vizsgálja, hogy az euróövezet "vérszegény", 2 százalékos potenciális növekedési rátáját nem lehetne-e felsrófolni. Az EKB februárban módosította véleményét az inflációmentes, azaz fenntartható GDP-növekedési képességről az euróövezetben: azt azóta "közelebbinek" tartja évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült évi 2,5 százalékhoz.

Almunia szerint "kezdődik a fellendülésünk ... egy sor szerkezeti reform hozza most meg az eredményét". Hozzátette: eljött az idő, hogy az európai politikusok elmondják a kétkedő választóknak: megérte a szenvedés. "Kommunikálnunk kell a jó híreket" - fogalmazott a brüsszeli biztos.

A londoni elemzői közösségben azonban egyelőre vegyes az euróövezeti teljesítmény megítélése. A Standard & Poor's hitelminősítő éppen előző nap Londonban kiadott európai gazdasági előrejelzésében azt írta: becslése szerint az idei második negyedévben az euróövezeti gazdaság éves összevetésben 2,5 százalékos reálnövekedést produkálhatott, ami 2001 óta a legjobb teljesítmény, és éves szinten is ilyen mértékű növekedés valószínű. Az EU statisztikai hivatala a második negyedévről 2,6 százalékos, az első negyedről 2,1 százalékos euróövezeti GDP-növekedést tart nyilván éves összehasonlításban. Az idei egész évi S&P-becslés azonos az Európai Bizottság előrejelzésével. Jövőre azonban már lassulás kezdődik; az S&P 2007-es euróövezeti növekedési jóslata 1,7 százalék.

A gyenge pont a személyi fogyasztás, amelynek közelmúltbeli megszaladását a személyi hitelkiáramlás "eddig példátlan robbanása" tette lehetővé, és nem az elkölthető jövedelmek jelentősebb növekedése. Az euróövezetben idén várhatóan igen alacsony, mindössze 0,5 százalékos lesz az elkölthető reáljövedelem emelkedése, vagyis jócskán elmarad az előző, 2000-2001-es fellendülési ciklusban mért, 2 százalék felettitől, áll az S&P e heti elemzésében.

Az amerikai növekedési kilátásokról széles sávban szóródnak a londoni előrejelzések. A londoni Economist Intelligence Unit - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző csoportja - múlt havi világgazdasági jelentésében 4,7 százalékra becsülte a 2007-re várható globális növekedést, ezen belül azonban az Egyesült Államokra már csak 2,2 százalékos növekedési előrejelzést adott 2007-re, az általa korábban jósolt 2,4 százalék helyett. Az EIU azt sem zárta ki - jóllehet hangsúlyozta, hogy nem ez az alapeseti forgatókönyve -, hogy jövőre egy vagy akár két negyedévben csökkenhet is az amerikai gazdaság teljesítménye. Ha ez két egymást követő negyedévben történne, azzal az amerikai gazdaság technikai értelemben recesszióba kerülne.

A Barclays Capital, az egyik legnagyobb londoni befektetési csoport éppen pénteken kiadott világgazdasági előrejelzése a ház által várt idei 5,1 százalékos globális növekedés után szintén 4,7 százalékra jósolta a 2007-es világnövekedést, ezen belül ugyanakkor szerinte az Egyesült Államok növekedése kis mértékű lassulással továbbra is robusztus marad: a cég 2006-ra 3,5, 2007-re 3,0 százalékos amerikai gazdasági növekedéssel számol.

A Standard & Poor's szerint az euróövezeti és az amerikai gazdaság közötti legkirívóbb különbségek egyike a két gazdasági térségnek a világgazdasági növekedéshez adott hozzájárulása. A nemzetközi hitelminősítő nemrégiben Londonban kiadott globális növekedési elemzésében azt írta: az Egyesült Államok 15 százalékot adott hozzá tavaly a világ GDP-többletéhez, miközben a teljes megtermelt globális GDP-értékből 21 százalék jutott az amerikai gazdaságra. Az euróövezet tavaly a világgazdaság össztermelésének 15 százalékát adta, a világgazdasági növekedésből - vagyis a globálisan előállított bruttó többletértékből - azonban alig 4 százalékkal részesedett.