Nem nyúltak a brit alapkamathoz

Nem nyúlt az alapkamathoz a Bank of England mai kamatdöntő ülésén. A brit alapkamat így továbbra is 4,75 százalékponton áll. Elemzők novemberre várnak kamatemelést a ank of Englandtől.

A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul hagyta alapkamatát, a piaci várakozásnak megfelelően. Utoljára augusztusban emelte irányadó kamatát, negyed százalékponttal 4,75 százalékra. A brit központi bank előző változtatása csökkentés volt, tavaly augusztusban 4,50 százalékra az addigi 4,75 százalékról.

Most az elemzők arra számítanak, hogy a Bank of England novemberben folytatja a kamatemelést. Nagy-Britanniában a gazdasági növekedés viszonylag erős, a héten megjelent beszerzőmenedzser-mutatók és a hangulatmutatók további bizakodásra utalnak, és az infláció tartósan meghaladja a központi bank 2 százalékos célszámát.

A brit GDP a második negyedévben - a legújabb felülvizsgálatok szerint - 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a növekedés tovább gyorsult az első negyedévi 2,4 százalékról, illetve a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékos ütemről.

A tizenkét havi infláció augusztusban 2,5 százalékosra gyorsult a júliusi 2,4 százalékról. A központi bankot főleg a lakóingatlanok drágulása aggasztja: a jelzálogkölcsönzők felmérése szerint a tizenkét havi lakásár-infláció 4,3 százalékos volt szeptemberben, az ütem kétéves csúcs.

A nyolcvanas évek átfogó privatizációja nyomán a briteknek több mint a háromnegyede saját házban-lakásban lakik, majdnem mindenki jelzálogkölcsönt törleszt, illetve minden költözéshez, lakáscseréhez úja kölcsönt vesz föl. A lakásár-infláció tehát egyszersmind mindig nagy hitelkiáramlásra, a hitelek olcsóságára is utal. A brit gazdaságban azonban állandóan ott a kockázat, hogy az ingatlan értéke elmaradhat a könnyen szerezhető hitelek összege mögött, mert ebben az esetben a hitelező bankok további biztosítékot kérhetnek, és ez magáncsődök tömegét indíthatja el, amint az a kilencvenes ével elején is megtörtént. A központi szigorítással a bank csökkenteni véli a hitelfelvételi kedvet. Ezt azonban óvatosan kell kalibrálnia, nehogy épp maga okozzon túlzott értékvesztést az ingatlanpiacon.

Tavaly Nagy-Britanniában az évi átlagos GDP-növekedés 1,75 százalékra - a hivatalos

kerekítés szerint 1,8 százalékra - lassult a 2004-es 3,2 százalékos ütemről. A tavalyi növekedés a leglassúbb volt tizenhárom éve. A tavalyi növekedést ismét elsősorban a szolgáltatások táplálták, teljesítményük már a GDP 73 százalékát adja. A szolgáltatások teljesítménye 1,0 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, a harmadik negyedévi 0,7 százalékos ütemről tovább gyorsulva. Ezen belül a pénzügyi-üzleti szolgáltatások teljesítménye 1,1 százalékkal nőtt, a harmadik negyedévi 0,8 százalékos, ugyancsak negyedéven belül többlet után.

A brit lassulásban annak is volt szerepe, hogy a világ mértékadó központi bankjai közül szokás szerint elsőnek a Bank of England türelme fogyott el a 2001-től 2003-ig tartott kamatcsökkentési szakasz után: a gazdaság túlhevülésétől tartva, 2003. novembertől ötször emelte irányadó kamatát, legutóbb 2004. augusztusban, 4,75 százalékra, és azóta tavaly augusztusban enyhített először, 4,50 százalékra, ez azóta változatlan. Az emelések mindenesete elhúzták a gazdaság javulását, és tavaly még szaporodtak a gyengülés jelei.