Drága és gyenge a magyar nyugdíjrendszer

A nyugdíjrendszer küszöbönálló reformját nem szabad a mostani nyugdíjasok rovására megvalósítani Draskovics Tibor államreformért felelős kormánybiztos szerint. A kormánybiztos erről a porfolio.hu internetes újság nyugdíjreformról tartott konferenciáján beszélt.

Hozzátette: a reformot úgy kell megvalósítani, hogy az átlátható, világos kapcsolatokat tükrözzön, a társadalombiztosításban a befizetések és a szolgáltatások között transzparens legyen a kapcsolat.

Úgy vélte, már rövid távon foglalkozni kell a nyugdíjkorhatár felemelésének kérdésével, és úgy kell a reformot elindítani, hogy az világos ösztönzést adjon a legális foglalkoztatás terjedésére.

A rokkantnyugdíjaztatás kérdéskörét teljesen külön kellene kezelni az öregségi nyugdíjaktól. Véleménye szerint a rokkantnyugdíjazás finanszírozását mind a hagyományos öregségi nyugdíjakat finanszírozó nyugdíjalapból, mind az egészségbiztosítási rendszerből ki kellene venni. A kiutalást egy erre specializálódott központi szervezetnek kellene kezelnie a jövőben.

A kormánybiztos megítélése szerint a járulékfizetési hajlandóságot nagyban erősítené, ha törvényesen biztosítanák azt, hogy büntetni lehessen a járulékot nem fizetőket.

Aláhúzta, a kormány azt tervezi, hogy ez év december tájékára dönteni fog arról, milyen irányban induljon el a magyarországi nyugdíjreform, a jövő év második felében pedig döntés lesz arról, hogy milyen lesz a tényleges új nyugdíjrendszer az országban.

Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója leszögezte: az 1997-1998-ban elindított nyugdíjreform egyértelműen megbukott, az a világ egyik leggyengébb, de egyúttal legdrágább rendszere.

Kiemelte: az 1998-2005 között a nyugdíjreform kapcsán elindított magán-nyugdíjpénztárak átlagos éves nettó reálhozama 2,9 százalékot ért el, ami igen gyenge teljesítmény. Ez növeli az állam fiskális kockázatát, azzal járhat, hogy a magán-nyugdíjpénztárak tagjainak nyugdíjba vonulása után az államnak kell majd kiegészítenie úgy a leendő nyugdíjakat, hogy az normális megélhetést biztosítson a tagok számára.

Hamecz István elmondta: a nyugdíjreform nem a mai nyugdíjasokról, hanem a jelenlegi aktív foglalkoztatottakról szól. Rövid távon megoldást jelenthet az, hogy megváltoztatják a nyugdíjba vonulás korhatárát, illetve a nyugdíjak indexálását. Hosszabb távon azonban a strukturális problémákat kell megoldani. Ez azt jelenti, hogy az aktív korúak körében megoldást kell találni arra, hogy az emberek járulékbefizetési hajlandósága és az állam által előírt befizetési kötelezettség közötti jelentős eltérést meg lehessen szüntetni.

A nyugdíjrendszer valódi reformja csak az adórendszer és a szociális ellátások rendszerének együttes újragondolásával teremthető meg. Ha most hozzáfogunk a nyugdíjreformhoz és megvalósítjuk, akkor az legalább 50 évre eldönti, hogy a jövőben nyugdíjba vonulóknak milyen lesz az öregségi ellátásuk - húzta alá Hamecz István.