A forintbetétek hozama a Bokros-csomag 1995-ös bevezetése óta folyamatosan magasabb volt a devizabetétekénél. A nemzeti valuta árfolyama ugyanis évekig javult az euróval szemben, ráadásul a forintbetétek kamatai még mindig jóval magasabbak a devizabetétekénél.
A forint árfolyamának az utóbbi hónapokban tapasztalt ingadozóbbá válása, különösen annak hirtelen gyengülése azonban érezhetően csökkentette a nemzeti valuta stabilitásába vetett bizalmat, és ismét megnövelte a devizabetétek népszerűségét.
A devizabetétek növekvő népszerűsége azért is figyelemre méltó, mert a devizabetétek komoly kockázatot jelentenek a befektetőknek. A devizabetétek értéke ugyanis a forint erősödésével csökken, alacsonyabb kamat jár utánuk a forintbetéteknél, és az átváltás költségei sem elhanyagolhatóak. Így a devizabetét csak akkor hoz nagyobb hasznot a forintbetéteknél, ha a nemzeti valuta értéke jelentősen csökken.
Az [origo] által gyűjtött adatok szerint futamidőtől függően négyezer euróra 2,1-3,0 százalék, ötezer dollárra 4,50-4,65 százalék, hatezer svájci frankra 0,85-1,67 százalék kamat érhető el legfeljebb a bankoknál, miközben a forintbetétekre 8 százalék körüli kamat kapható. Így egy devizabetét árfolyamnyereségének 5-6 százalék kamatkülönbséget és legalább 0,5 százalék váltási költséget kell ellensúlyoznia.
Ez azt jelenti, hogy kizárólag annak érdemes devizában takarékoskodnia, aki a forint jelentős gyengülésére számít. Euróban például annak érdemes tartani pénzét, aki szerint egy éven belül legalább 6 százalékkal 280 forint fölé emelkedik az uniós valuta értéke.
Több pénzintézet is a devizabetéteknek az utóbbi hónapokban történt gyors gyarapodásáról számolt be érdeklődésünkre. A lakossági devizabetétek utóbbi hónapokban történt jelentős növekedéséről tájékoztatta az [origo]-t Komócsi Sándor, a HVB Bank ügyvezető igazgatója.
A Budapest Bank tájékoztatása szerint az utóbbi egy évben növekvő tendenciát mutat a devizabetétek állománya, és a növekedés különösen az utóbbi 2-3 hónapban gyorsult fel.
A devizabetétek közül elsősorban az euróbetétek állománya nőtt. Mészáros Jolanta, a KDB Bank Treasury Üzletágának vezetője azt közölte az [origo]-val, hogy miközben a svájci frankban lekötött betétek állománya éves és féléves távlatban is azonos szinten maradt, addig az euróban lekötött állomány az utóbbi egy évben 20 százalékkal nőtt, míg az azt megelőző 6 hónapban közel azonos szinten maradt.
A devizabetétek arányának folyamatos növekedéséről számolt be portálunknak az Erste Bank is. Egy évvel korábban még a forint- és a devizabetétek aránya még 91-9 százalék volt a pénzintézetnél, és ez az arány idén július végéig változatlan maradt. Idén augusztusban viszont ez az arány 85-15 százalékosra módosult. Szeptemberben pedig a korábbinál jóval nagyobb mértékben, több mint 50 százalékkal nőtt a devizabetétek aránya.
Az egy éven belül lekötött euróbetétek és az euró árfolyamának alakulása 2005 januárja és 2006 augusztusa között
Nézze meg a grafikont nagyobb méretben is!
Az OTP Banknál arról számoltak be: egyrészt azt tapasztalták, hogy a korábban látra szóló betéteket a kamatadó bevezetésének hírére hosszabb távra lekötötték; másrészt megnőtt azoknak a befektetőknek az aránya, akik azért helyezték el devizában a betétjüket, mert a forint gyengülésétől tartanak.
A kereskedelmi bankok beszámolóit támasztják alá a Magyar Nemzeti Bank által közölt statisztikai adatok is. Azok szerint tavaly augusztus vége és idén augusztus vége között 56,5 milliárd forintról 2,9-szeresére 164,5 milliárd forintra nőtt az egy éven belül lekötött euróbetétek állománya.
Elsősorban idén augusztusban emelkedett az euróban lekötött összegek nagysága. A jegybank adatai szerint ugyanis a hónap folyamán 81,7 milliárd forintról annak valamivel több mint kétszeresére nőtt a betétállomány.
Az OTP Bank tapasztalatait pedig az erősíti meg, hogy augusztusban - többhavi folyamatos növekedés után 102,3 milliárd forintról 93,5 milliárd forintra csökkent a látra szóló euróbetétek összege.