Magyarország a legjobb átalakuló

Magyarország kapta az idén is a legjobb osztályzatokat a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a tágabb értelemben vett kelet-európai térség gazdasági átalakulási folyamatáról hétfőn kiadott éves jelentésben.

Magyarország továbbra is osztályelső az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán az EBRD 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő elemzése szerint. A jelentés ugyanakkor megjegyzi: költségvetési téren Magyarország teljesít a legrosszabbul a kedvezményezett országcsoportban.

A jelentés a négy nagy vizsgált területen - a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán - belül kilenc alkategóriát különböztet meg. Ezek a nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika, bankreform és kamatliberalizáció, értékpapír-piacok és nem banki pénzügyi intézmények és az infrastrukturális reform.

Magyarország a kilenc alrendszer közül nyolcra a legjobb osztályzatot kapta, azaz az átalakulás előrehaladottságára kidolgozott, 1-től 4 pluszig terjedő EBRD-indexcsoportban a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő sávot érte el, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt. Az EBRD által az osztályzatokhoz fűzött magyarázat szerint a 4 plusz besorolás az iparosodott piacgazdaságok fejlettségi színvonalát jelenti.

A londoni bank külön vizsgálta a magánszektor arányát a GDP előállításán belül a 2006 közepi állapot szerint. Ebben a kategóriában Magyarország, Csehország, Szlovákia és Észtország áll az élen: az EBRD által egyaránt 80 százalékosra becsült aránnyal. A sereghajtó Türkmenisztán és Fehéroroszország, 25-25 százalékkal.

A térség idei növekedési kilátásairól az EBRD azt írta: az országcsoport továbbra is a világgazdaság leggyorsabban növekvő térségeinek egyike. A bank becslése szerint a 29 ország átlagos növekedése az idén 6,2 százalékra gyorsul a tavalyi 5,7 százalékról. Ezen belül - főleg a magas olaj- és iparifém-árak miatt - az egykori szovjet térség növekedése lesz a leggyorsabb, várhatóan 6,9 százalékkal (Oroszország: 6,4 százalék); a közép-európai és balti országok átlagos idei GDP-növekedését 5,3 százalékra várja az EBRD.

Magyarország az előrejelzés szerint az egész kedvezményezett térség leglassabban növekvő gazdasága lesz: a londoni bank a tavalyi 4,1 százalék után az idén 3,5 százalékot vár, miközben például Szlovákiában 6,4, Lengyelországban 5,0, Észtországban pedig 8,9, százalékos növekedést jósol.

A közép-európai és balti országok költségvetési teljesítményéről a jelentésben az áll, hogy a térség átlagos GDP-arányos államháztartási hiánya tavaly 1,7 százalék volt a 2,7 százalékos célátlag helyett. A vártnál jobb eredményt az EBRD nem annyira a költségvetési egyensúlyi helyzet alapvető szerkezeti javulásában, mint inkább az általánosan erős makrogazdasági környezetben és a "túlzottan óvatos célmeghatározásban" látja.

A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy Magyarország az egyetlen a vizsgált országok közül, amely az elmúlt négy év mindegyikében túllépte költségvetési hiánycélját, méghozzá jelentősen.

A közép-európai és balti térség működőtőke-vonzási kilátásairól a bank azt írta: az országcsoportba érkező közvetlen külföldi befektetések értéke az idén várhatóan csökkenni fog, nettó 22,1 milliárd dollárra a tavalyi nettó 27,5 milliárd dollárról.

Külön kedvezőtlen jelenségként említi a jelentés, hogy Magyarországon az idén az EBRD becslése szerint a folyómérleg-hiány 50 százaléka alá csökken az újonnan befektetett működőtőke nettó értéke a tavalyi, valamivel 50 százalék feletti arányról, ami sebezhetőbbé teheti a gazdaság külső finanszírozását a tőkeáramlási irányok hirtelen megfordulásától kedvezőtlen hazai és külső gazdasági-pénzügyi fejlemények esetén.

Példaként emelte ki Magyarországot az EBRD elnöke

Példaként emelte ki Magyarországot azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a versenyképesség eléréséhez az innovatív stratégiák elsajátításában tett az elmúlt 15 évben az EBRD francia elnöke.

Jean Lemierre, a bank elnöke szerint az elmúlt 15 évben a közép-európai országok óriási erőfeszítéseket tettek a fejlődéshez azzal, hogy innovatív stratégiákat sajátítottak el a versenyképesség eléréséhez. Szlovákia az autógyártás terén vált a térség legjelentősebb befektetési központjává, míg Magyarország egy első befektetési hullám után egy második, a magasabb bérköltséggel jobban összeegyeztethető elektronikai, informatikai és gyógyszeripari befektetési hullámot fogadott.

A bankvezető szerint a strukturális átalakítást választó országoktól 2006-ban több kézzel fogható eredmény várható, nevezetesen a balti országoktól, Romániától, Szerbiától, Fehéroroszországtól és Örményországtól. A jogi keretek és a hozzáértő köztisztviselők képzése terén azonban még sok hiány mutatkozik. Az EBRD aggodalmát fejezte ki a túl magas fogyasztás, a nyersanyagárak emelkedése és a fiskális politika lazasága miatt is.

Lemierre hangsúlyozta: a magas munkanélküliség miatt az eleve demográfiai deficittel küszködő térséget sok fiatal hagyja el, ahogy az korábban Írországban történt, mielőtt az ország befogadó állammá vált volna. Ezért a külföldi cégeknek úgy kellene befektetniük, hogy saját állampolgáraik számára is vonzóbbá tegyék ezeket az országokat - tette hozzá.