Az Európai Parlament plenáris ülésén első ízben került sor az Európai Bizottság előterjesztésében az eurózóna helyzetének megvitatására. A vitában felszólalva Becsey kifejtette, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a munkaerőpiac rugalmasságának fokozására, valamint az oktatási rendszer piaci igényeket figyelembe vevő átalakítására. Ez utóbbi lehet a foglalkoztatás bővülésének záloga.
Az új tagállamok belépése kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy "az eurózóna feltételeit illetően nem fogadható el olyan értelmezés, elsősorban az inflációs kritérium kapcsán, amely a referenciaszinteket úgy állapítja meg, hogy az EU gazdasági átlagától mélyen elmaradó, nagy ár- és bérszínvonal növekedést nyújtó új tagállamok belépését gyakorlatilag elhalasztja még hosszú évekig".
Úgy vélte emellett, hogy "szigorú ellenőrzés szükséges a tagállamok statisztikáit illetően, melynek során a bizottság olyan politikai eszközökkel - például csúcsértekezlet elé terjesztéssel - él, amelyek megakadályozzák a fegyelmezetlen tagállamok letérését a megfelelő pályáról. A cél annak megakadályozása, hogy a tagállam hosszabb időszakon keresztül negatív irányban fejlődjön."
"Az eurózóna fejlődésének záloga a belső piac szélesítése. Az ehhez szükséges irányelvek átvételében az új tagállamok élen járnak, de egyúttal egy belső egyensúlytalansággal is meg kell küzdeniük. Az új tagállamoknak nincs teljes jogú tagságuk a munkaerőpiacon, és el vannak zárva a schengeni zónától, továbbá számukra hátrányos bánásmód érzékelhető a szolgáltatás, a munkaintenzív ágazatok vagy a kiküldetési irányelv terén. Mindezek ellenére meg kell nyitniuk a kapukat az erősebb uniós pénzügyi szolgáltatók előtt" - húzta alá Becsey Zsolt.