Hitelszerződést írt alá Veres János pénzügyminiszter és Ivan Pilip, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke a Kohéziós Alap projekt első ütemének finanszírozására, valamint az M3-as autópálya továbbépítésére. Összesen 620 millió euró összegű hitelfelvételről szól a két szerződés - mondta el az aláírást követő sajtótájékoztatón Ivan Pilip.
A hitelkeret-megállapodás a 2007-2013. évi Kohéziós Alap, a Közlekedésfejlesztési Operatív Program, valamint a Környezet és Energia Operatív Program keretében támogatásból megvalósuló projektek hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozását szolgálja. Az EIB igazgatósága összesen 300 millió euró összegű hitelkeretet hagyott jóvá Magyarország számára. Az M3-as autópálya továbbépítésére további 320 millió euró összegű hitelt vett fel Magyarország.
Veres János elmondta: a Kohéziós Alappal kapcsolatos szerződés keretében ennek első részletéről, 100 millió euró felhasználásáról állapodtak meg. Ez biztosítja a 2007. január elsejétől rendelkezésre álló EU-támogatások hazai költségvetési társfinanszírozását. A további 200 millió euró összeg lehívása a hitelszerződés kiterjesztésével történhet meg. A szerződések specialitása, hogy az összegek projekt-előkészítésre is felhasználhatók - emelte ki a pénzügyminiszter. Az EIB ezt korábban nem vállalta.
A 320 millió euró összegű hitelfelvétel célja a Nyíregyházát és Debrecent elkerülő utak, valamint a Görbeháza és Debrecen közötti autópálya szakasz megépítését, illetve a kapcsolódó beruházások megvalósítását szolgáló központi költségvetési kiadások 50 százalékának finanszírozása. A hitel futamideje 30 év 10 éves türelmi idővel. A Nyíregyházát elkerülő utat 2006. február 24-én már forgalomba helyezték, a Debrecent elkerülő út, valamint a Görbeháza és Debrecen közötti autópályaszakasz forgalomba helyezése 2006. december 15-én várható.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint Magyarország és az EIB között 1990 óta csaknem 6 milliárd euró összegű, mintegy 90 projekt finanszírozását szolgáló, kedvezményes, hosszú lejáratú hitel kihelyezéséről született megállapodás. A beruházások elsősorban környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra, az ipar, az energetika, a telekommunikáció, valamint az oktatás területére irányultak.