A vállalkozóknak rá kell kényszeríteniük a politikát a megegyezésre, a gazdaságot előrevivő reformokra - mondta pénteken Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke, a Vállalkozók Napjának megnyitóján.
Magyarország jövőjét a sikeres vállalkozások garantálhatják - jelentette ki Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint a vállalkozók tudomásul vették a kiigazítási csomag szükségességét és azt is, hogy a többletterheket a vállalkozóknak éppúgy viselniük kell, mint a társadalom többi rétegének.
Demján Sándor szerint a magyar gazdaság válsága a "politikai elit bűne", ezért is javasolta a VOSZ, hogy a kormányfő és a pénzügyminiszter büntetőjogi felelősséget viseljen azért, hogy olyan pénzeket ne osszon el, amelyek fölött nem rendelkezik, magyarul legyen büntetőjogi felelőssége az állam költekezéséért, illetve túlköltekezéséért.
A VOSZ elnöke súlyos szavakkal illette a politikai szekértáborokat, véleménye szerint Magyarországon a "hungaro-sitizmus és a hungaro-szunnitizmus" ellentéte ütötte fel a fejét, ami tarthatatlan. "Legyen béke, összefogás annak érdekében, hogy haladjanak a reformok és hosszabb távon csökkenjenek az adók" - mondta Demján Sándor.
A 2007. évi költségvetés már azt mutatja, hogy az ellenzék nem kíván alternatív költségvetést készíteni, azaz a korábban végletesnek tűnő ellentétek oldódni kezdtek - mutatott rá a változás egyik elemére Bod Péter Ákos. A jegybank korábbi elnöke ugyanakkor arról is beszélt, hogy amíg a szomszédos országok gazdasága gyorsul, addig a magyar lassul, ami a "divergenciaprogramnak", a konvergenciaprogram hatásmechanizmusa érvényesülésének tudható be.
Az adórendszer átalakításával nem lehet 2010-ig várni - mondta Békesi László. A volt pénzügyminiszter szerint az iparűzési adót értékalapú vagyonadóval lehet kiváltani, amelynek részeként ingatlanadót éppúgy kell fizetniük a vállalkozóknak, mint a lakosságnak. A nyugdíj- és az egészségügyi kassza hiányának csökkentése csak úgy valósítható meg, ha a munkavállalók terhei rövidtávon nőnek, miközben a munkáltatók élőmunka terheit hosszabb távon feltétlenül mérsékelni kell.
"A VOSZ felmérést készített arról, hogy milyen hatása lesz a konvergenciaprogramnak és a 2007-es költségvetésnek a vállalkozókra" - mondta sajtótájékoztatón Csomor Gábor, a VOSZ ügyvezető igazgatója. Csomor szerin: 2007-ben a vállalkozók tőkeellátottsága tovább csökken. Ez a Széchenyi Kártya vállalkozói kedvezményes fejlesztési hitelének jövő évi növekedésén is érződik majd. Csomor Gábor szt gondolja sok vállalkozó fejlesztés helyett a működéshez vesz majd fel hitelt, ez pedig veszélybe sodorja a cégek fennmaradását.
"Mindenki fejesztene, ha látna mire érdemes fejleszteni." - jelentette ki az ügyvezető igazgató. Csomor Gábor szerint új piacokat kellene feltárni a magyar vállalkozások számára, hogy túléljék a következő éveket.
A VOSZ szerint elsősorban a mikrovállalkozásokat érintik érzékenyen a megszorítások. Ezek ugyanis a legtőkeszegényebbek, finanszírozásuk gyakorlatilag napról napra történik. Ugyanakkor a vállalkozók bürokratiksu terhei is jelentősen növelik a költségeket. "Több projektre lenne szükség a kormányzat és a szövetség részéről, hogy könnyebb legyen a mikrovállalkozók helyzete" - mondta Csomor. Az ügyvezető igazgató ugyanakkor elárulta: jövőre új támogatott célzott hitelekkel, és hitelgarancia-vállalással segíti majd tagjait a VOSZ.
"Az teljesen nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek 13-15 százalékos követelése irreális" - jelentette ki a minimálbér kapcsán Dávid Ferenc VOSZ-titkár, a vállalkozók képviselője az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Dávid elmondta: a minimális bérajánlás csak egy orientációs szám a versenyszféra számára. "Mindkét fél kifosztottnak érzi magát" - jellemezte a jelenlegi helyzetet Dávid.
A VOSZ titkára szerint nem valószínű, hogy ebben az évben megszületik a megállapodás a minimális bérajánlásról. Dávid Ferenc szerint nem tragédia, ha nem születik országos megállapodás, ugyanis a versenyszférában születhetnek középszintű megállapodások, amelyekből összeállhat egy országos megállapodás. A központi OÉT-megállapodás hiánya csak az államot érintheti hátrányosan, ugyanis az állami tulajdonú cégek esetében az OÉT központi megállapodása képezi a bérajánlás alapját.