Ötvenmilliárd ment el árvízi kiadásokra

Az idei, kiugróan költséges "árvízszezon" után csendesebb következő évet várnak a meteorológusok, de a belvíz így is sok gondot okozhat. Az uniós forrásokból sok pénz juthat a fejlesztésekre.

Az árvízvédelmi kiadások a tavaszi, rendkívüli árvíz miatt 2006-ban kiugróan magas összeget, 50 milliárd forintot tettek ki - mondta Korompay András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője csütörtökön, sajtótájékoztatón Budapesten.

Nagyobb árvizektől mentes évben alig néhány milliárd forintot érnek el az állam árvízvédelmi költségei - jelezte Korompay András, hozzátéve, hogy az ideinél többet, mintegy 60 milliárd forintot csak 2001-ben költött az állam árvízvédelemre, amikor a Tiszán töltésszakadás miatt sok házat újra kellett építeni.

A főosztályvezető kifejtette: az idén a kiadásokból a védekezés költségei 20-25 milliárd forintot tettek ki, a helyreállítási munkálatok pedig 11 milliárd forintba kerültek. A fennmaradó összeg olyan járulékos kiadásokra jutott, mint például a folyók menti települések útjainak, épületeinek felújítása, vagy az idén elhasznált 10 millió homokzsák pótlása.

Korompay András beszámolt arról, hogy az árhullámok levonulása után 22 helyen, 65 kilométeres szakaszon zajlott töltés-rekonstrukció és gátépítés, szemben az átlagos, évi 15-25 kilométerrel. A 65 kilométerből, az új gátszakaszok hossza, az idén 15 kilométer.

E munkák nyomán nemcsak helyreállt, hanem javult is a védművek kondíciója, így a megelőző évekhez képest bizakodóbban nézhet az ország egy jövőbeni árvíz elé - hangoztatta a főosztályvezető. Megjegyezte, az Országos Meteorológiai Szolgálat január-februári előrejelzése alapján a vízügy nem számít jelentős árhullámokra.

Belvizekre ennek ellenére fel kell készülni. Az elmúlt évek csapadék-gazdagsága miatt az országban a talajvizek 10-20 centiméterrel az átlag fellett állnak, így már kisebb eső, havazás után könnyen kialakulhatnak belvízi elöntések.

Az ország 40 ezer kilométernyi belvízi védműveiből a vízügy ellenőrizte, és megfelelő állapotúnak találta a 8 ezer kilométernyi állami csatornahálózatot. Korompay András jelezte, hogy hasonló elővigyázatosságra hívták fel az önkormányzatok és vízi társulások figyelmét is a saját hatáskörbe tartozó védműveknél.

A főosztályvezető kitért arra, hogy "vízrendezési" fejlesztésekre a jövőre kezdődő, hétéves európai uniós költségvetési időszakban mintegy 150 milliárd forint juthat. Ez az összeg a regionális támogatási keretekből még emelkedhet.