Engedélyekre várnak a makói kitermeléssel

A Makón - egyelőre bizonytalan mennyiségű - földgázra bukkant cég már megtette a felszínre hozatalhoz szükséges lépéseket. Egyes szakértők szerint azonban ekkora mélységből kétséges a kitermelés nyereségessége.

A Makó térségében talált földgáz kitermelésének megkezdése részben a szükséges bányatelek-engedély kiállításának idejétől, részben más hatósági engedélyek beszerzésétől, így például a környezetvédelmi engedélyeztetés időtartamától függ - közölte Nagy Sándor, a Szolnoki Bányakapitányság főmérnöke hétfőn az MTI-vel.

A szakember elmondta: a kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. jelenleg két helyen, Makó és Pusztaszer térségében végez földgázkutatást nagy mélységig lehatolni képes berendezések segítségével. Nemzetközi hírű professzorok számításai támasztják alá azt a feltételezést, hogy Makó térségében mintegy 600 milliárd köbméternyi gázmennyiség rejtőzik a föld alatt, és ezt a becslést a bányahatóság elfogadta - közölte a főmérnök.

Hozzátette: a kutatások először szeizmikus mérésekkel kezdődtek, ezeket mélyfúrások követték, illetve követik, a becsült érték ezen információk felhasználásával született meg. A munkák 2005 decemberében kezdődtek: a fúrás folyamatos, nagy hideg nem akadályozza, miután a téliesített munkahelyeken a föld mélyéből felszínre kerülő iszap melegíti a rendszert.

A szakember tájékoztatása szerint a makói árokban körülbelül 6000, míg Pusztaszernél 4500 méter mélységig kellett lefúrni. A kutatási program négy évre szól - jegyezte meg.

Szabó György, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a nagy mélység miatt egy, csak az Egyesült Államokban használatos műszaki-technológiai megoldás adaptálásán dolgoznak. Ez még folyik, az év közepén lesz látható az eredmény.

Az ügyvezető nem kívánta elárulni, hogy mekkora gázmennyiségről van szó, azt majd a bányahatóság teszi közzé. Szabó György annyit mondott, hogy a magyar sajtóban megjelent adatok nem a társaságtól származnak.

A TXM ügyvezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az úgynevezett gyűjtő gázvezetéket már megépítették, amely a Mol vezetékéhez kapcsolódik, s megkezdődött a mérési és termelési eszközök szállítása is. Szabó György elmondta azt is, hogy a kutatásokat 2005. december 29-én kezdték meg, és napi 50 millió forintot költenek rá.

A Falcon Oil and Gas Ltd. múlt év végi sajtóközleménye szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (korábbi nevén Magyar Bányászati Hivatal) elfogadta magyarországi cégének részleges kutatási zárójelentését, ami az egyik előfeltétele annak, hogy a makói térségben a cég megkezdhesse a termelést.

A kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. 2005 őszén jelentette be: a legújabb szeizmikus felmérések eredményeképp három földgázkutat fúr kutatási területein, Makó, Székkutas és Pusztaszer környékén. A szénhidrogén-kutató vállalat 2005-ben szerezte meg a magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázipari Kft. révén a makói és a tiszai kutatási területeket, amelyek korábban az amerikai Prospect Resources Inc. energiapiaci kockázatkezelő birtokában voltak.

Az MTI által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor nem biztos, hogy az ilyen nagy mélységben lévő gázt költséghatékonyan a felszínre lehet hozni a jelenleg rendelkezésre álló technológiával. Az öt-hat kilométer mélységben vagy ennél mélyebben fekvő mezők kitermelése meglehetősen kockázatosnak tekinthető, mind technológiai, mind anyagi szempontból.

A Szolnoki Bányakapitányság főmérnöke háttérként elmondta: Magyarország kutatási szempontból nyíltnak számít, a kutatási engedélyt elfogadott kutatási program alapján egy-egy konkrét területre a bányakapitányságok adják ki. A programot ellenőrzik, ha eltérést tapasztalnak, a céget megbírságolják, végső esetben a területet elveszik tőle. A kibányászott termék után a cég az államnak bányajáradékot fizet, ez a kitermelt érték 12 százaléka.

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) elnöke, Esztó Péter az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a bányatörvény alapján a kutatási zárójelentés mennyiségre vonatkozó adata üzleti titok. Közzétenni csak a bányatelekről szóló határozatot kell, de az sem tartalmaz volument - tette hozzá az elnök.

A bányatelek-engedélyt a környezetvédelmi engedély birtokában kaphatja meg a vállalkozás, amihez összességében 19 szakhatóság engedélye is szükséges. A kitermelés megkezdése előtt műszaki-üzemi tervet kell készíteni, amit a hatóság az ásványvagyon-gazdálkodás és a műszaki biztonság szempontjából is megvizsgál - magyarázta Esztó Péter. Hozzátette: mindez legalább öt hónapot vesz igénybe.