Harmadszor állt le az orosz energiaexport

Két éven belül harmadszor szakadtak meg a magyarországi orosz energiaszállítások. Az újabb exportkiesés ismét megtépázta Oroszország ellátói megbízhatóságát, és alátámasztja azokat a nyugati véleményeket, amelyek szerint a Kreml nem képes érdekeinek civilizált érvényesítésére - vélték moszkvai elemzők.

Az elmúlt években már kétszer előfordult, hogy a magyarországi vezetékek szárazon maradtak. Először, 2005 januárban, a hatóságilag csődbe taszított Jukosz olajcég kényszerült európai exportjának leállítására, miután 2004 decemberben megfosztották fő termelőegységétől egy vitatott moszkvai kényszerárverésen. A Molnak tízéves szerződése volt a Jukosszal évi 7 millió tonna olaj szállítására, a megállapodás 2013-ban járt volna le. Ehelyett a Mol az új, orosz piacvezető Lukoillal kötött hosszú távú szerződést, de ez csak évi 5 millió tonna olaj szállítását irányozta elő Magyarország és Szlovákia számára (szemben azok 13 millió tonnás import-szükségletével), és már 2010-ben lejár.

Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban Moszkvában megnyugtatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy a Molt nem éri kár a Jukosz hányattatásai miatt, és ezután a Rusznyeft középcég ki is vásárolhatta a Jukoszt a Mollal közös hanti-manysiföldi termelő vállalatukból.

Másodszor, a tavaly év eleji ukrajnai orosz gázcsapelzárás nyomán léptek fel zavarok az európai, így a magyar gázellátásban.

Ezután Putyin tavaly március elsején Budapesten kilátásba helyezte, hogy Magyarország regionális gázelosztó központtá válhat egy Ukrajnát elkerülő vezetékterv, jelesül az orosz-török Kék Áramlat Észak-Olaszországig nyúló, balkáni meghosszabbítása keretében. Az orosz Gazprom nyáron konzorciumot alakított a Mollal egy erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Mindamellett azonban a Gazprom decemberben emlékeztetőt írt alá a szerb partner, Srbijagasszal arról, hogy (az Oroszország hagyományos balkáni szövetségesének számító) Szerbiában épüljön meg ennek a dél-európai gázvezetéknek egy szakasza. Ezután egy Gazprom-vezető feleslegesnek ítélte az EU által támogatott, Kaszpi-tengertől induló, Nabucco vezetéktervet, amelynek nyomvonala Törökországtól Bulgárián, Románián és Magyarországon át vezetne Ausztriába.

Forrás: EPA

Magyarország a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés megújítását is szeretné elérni egy kedvezőbb árképlettel. Erről azonban már a német E.On tárgyal a Gazprommal, miután a Földgázellátóval (E.On Trade) együtt ezt a szerződést is megvette a Moltól. Az E.On a magyar árszerződést a Gazprommal való tágabb alkujának részeként kezeli, amelyben kisebbségi magyarországi energiaipari üzletrészeket (jelesül 50 százalék mínusz egy részvényt a Moltól megvett, E.On Storage-ból és az E.On Trade-ből, valamint 25 százalék plusz egy részvényt az E.On Hungaria gáz- és áramszolgáltatóban) cserél egy nyugat-szibériai gázkiaknázási részesedésre és "pótlólagos kompenzációt" is fizet neki.

Végül most hétfőn, január 8-án, Oroszország teljesen leállította olajszállításait a Barátság- (Druzsba) vezetéken, arra hivatkozva, hogy Fehéroroszország megcsapolja az európai fogyasztóknak szánt olajat, a szerződéses kötelezettségek elmulasztását vis majorral, előre nem látható kényszerhelyzettel indokolva, ahogy a Jukosz tette két évvel ezelőtt. Ám a Jukosszal ellentétben, a mostani orosz exportőrök hamarosan felújíthatják szállításaikat, hiszen Oroszország várhatóan, néhány napon belül neki kedvező kompromisszumos megállapodást köt Fehéroroszországgal, vagy egyszerűen rákényszeríti akaratát, vélik helyi megfigyelők.