A javaslat a Vedomosztyi című lap értesülései szerint Viktor Hrisztyenko energiaügyi minisztertől és Jurij Trutnyevtől, a természeti erőforrások miniszterétől származik, és Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta. A kontinentális talapzat forrásai lépnek valószínűleg a század második felében a jelenlegi nyugat- és kelet-szibériai mezők helyére.
A lap értesülései szerint abban is megállapodtak, hogy a kontinentális talapzat kincseinek kiaknázásával kapcsolatos szerződéseket ezentúl nem tenderkiírással, hanem versenytárgyaláson, illetve zárt aukción döntik el, amelyben nem az ajánlott összeg a legfontosabb szempont a győztes kiválasztásánál. Elemzők szerint ez mintegy 3,5-4 milliárd dolláros kiesést jelent majd a költségvetésnek, és azzal fenyeget, hogy zuhan a fejlesztések minősége.
Arra sincs garancia, hogy az állami cégek más vállalatoknál hamarabb tudják majd megindítani a kitermelést, márpedig nem egy ilyen lelőhelynél már évtizedes csúszásban vannak, így a Barents-tengeri óriási Stokman gázmezőnél, ahol a termelést a Gazprom eredetileg 2003-ban tervezte megindítani - a legújabb céldátum 2013. Orosz szakértők a Reutersnak nyilatkozva rámutattak, hogy sem a Gazprom, sem a Rosznyefty nem rendelkezik a tenger alatti mezők kiaknázásához szükséges tapasztalattal és technológiával, amit megszenvedhetnek a beruházások.
A szakértők nem tartják meglepőnek a döntést, mivel logikus folytatása a mintegy egy éve, a Jukosz olajcég elleni támadással kezdődött hadjáratnak, amelynek célja gyakorlatilag az energiaforrások visszaállamosítása. Ebben a kampányban a Kreml legutóbbi húzása a Shell és két japán partnerének háttérbe szorítása volt a Szahalin-2 projektben azzal, hogy olyan helyzetbe hozták a külföldieket, amelyben azok nem mondhattak ellent a Gazprom ajánlatának, és kénytelenek voltak többségi részesedésüket eladni az orosz cégnek.