Idén lassul a növekedés az új tagoknál

Az Európai Unió új tagországaiban tavaly erősödött a termelés, de a növekedés üteme valószínűleg kissé csökkenni fog 2007-ben - tette közzé a Világbank a régióról szóló jelentésében. Magyarország az infláció és a költségvetési hiány szempontjából is a sereghajtók között van.

A reálértéken mért GDP-növekedés felgyorsult a régióban, elsősorban Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában, de a balti államok, Szlovénia és Bulgária gazdasága is gyorsabban fejlődött, mint egy évvel korábban. A jelentés azt valószínűsíti, hogy a gazdasági növekedés a legtöbb új tagországban kissé visszafogottabb lesz 2007-ben, amint az eurozónában lelassul a növekedés üteme és a termelés összhangba kerül a teljesítőképességgel.

Az idén magasabb infláció várható: Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban az inflációt sikeresen kézben tartják, más országok küszködnek vele. A balti államokban és bizonyos mértékig Bulgáriában és Romániában a bérek növekedése és a bővülő hitelkiáramlás a gazdaság túlfűtöttségéhez vezet és jelentős inflációs nyomást eredményez. Máshol, különösen Magyarországon, a helyi valuta gyengülése 2006 május-júniusában erőteljesebb árnyomást eredményezett az év későbbi szakaszában. A szabályozott árak módosítása és a közvetett adóemelés tovább rontotta az inflációs helyzetet több országban.

Az idén a szabályozott árak tovább nőnek a legtöbb EU8+2 országban, s ennek az inflációra gyakorolt hatása várhatóan Magyarországon, Csehországban, Lettországban, Litvániában és Romániában lesz a leginkább észlelhető.

Az erőteljes gazdasági növekedés és a bőséges adóbevételek ellenére a költségvetési hiány a régió legtöbb országában nőtt, s ez tovább növeli a gazdaság túlfűtése miatti aggodalmat. Csak Lengyelországnak és Bulgáriának sikerült javítania szerkezeti költségvetési egyensúlyát. A költségvetési egyensúly kibillenése Magyarországon és Szlovákiában volt drámai méretű, különösen Magyarországon, ahol a hiány elérte a GDP körülbelül 10 százalékát. 2007-re Magyarország erős költségvetési konszolidációt tervez, s Szlovákia és Lengyelország is kisebb hiányra törekszik. Több országban terveznek olyan költségvetési megszorításokat, amelyek fájó hatása majd csak 2008-2009-ben lesz érezhető, de ezeknek a késleltetett terveknek a hitelességét nagyban rontja az, hogy az érintett országok addigra választások előtt fognak állni.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban az egész régióban nőtt, egyes országokban aggasztó mértékben. Az erőteljes hazai kereslethez nagyobb hiány társult, amelyet az export növekedése tompított. Bár a külkereskedelmi hiány alacsony maradt Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában, máshol megközelítette vagy meghaladta a GDP 10 százalékát. A közvetlen külföldi befektetések teljes mértékben lefedezték a hiányt Csehországban és Lengyelországban és nagy részben Magyarországon, Bulgáriában és Romániában. A balti államokban a bankszektor játszotta a fő szerepet a hiány finanszírozásában.