Kevesebben kapnak minimálbért

Három év alatt közel százezerrel csökkent a minimálbéresek száma, így 2005-ben körülbelül kétszázezer foglalkoztatott volt ebbe a jövedelmi kategóriába bejelentve. Az önfoglalkoztatóknál nincs visszaesés.

Nem jelentősen, de csökken itthon a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. Míg 2002-ben a teljes munkaidősöknek még több mint tizenegy százaléka (291 ezer fő) kapta a legkisebb bért, 2005-ben ez az arány már csak 7,95 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez utóbbi adat körülbelül kétszázezer munkavállalót jelentett - írja a Világgazdaság.

A lap által megkérdezettek szerint ez a kedvező tendencia folytatódik, ám az önfoglalkoztatók körében nem várható javulás. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy véli, a garantált bérminimum tavaly július elsejei kötelező bevezetése automatikusan csökkenti az országos minimálbéren (most 65 500 forint) élők számát, sőt az ágazati kollektív alkuk - például a 2006-ban aláírt építőipari - is ezt eredményezik. Ezek keretén belül ugyanis magasabb legkisebb keresetekről állapodnak meg az érdekképviselők.

Ugyanezen okokat említette Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára is, hozzátéve, hogy egy egészséges gazdaságban a minimálbéren foglalkoztatottak aránya a vállalkozások versenyképességének a növekedésével egyenes arányban csökken.

Bár a feketefoglalkoztatás felszámolását "ösztönző" intézkedések (a büntető törvénykönyv, és a munkaügyi ellenőrzések folyamatos szigorítása) miatt az lett volna logikus, hogy minimálbéren jelentsék be a cégek a dolgozóikat, de a legtöbben már akkor is a legkisebb kereset fölé emeltek az öszszeget. A minimum-járulékalap (a minimálbér kétszerese után fizetendő járulék) tavalyi bevezetése miatt pedig a szürkefoglalkoztatók is fehérítettek, inkább magasabb bejelentett jövedelem után fizetve meg a járulékokat.