Árfolyamvita van Európa és Japán között

Ázsiai árfolyampolitika és a spekulatív fedezeti alapok az elsődleges témák a hét legfejlettebb gazdasággal rendelkező ország pénzügyminiszteri csúcstalálkozóján Essenben. Ezen kívül a nemzetközi szabadkereskedelem és a fejlődő országok is a figyelem fókuszában vannak.

A hét legfejlettebb ipari állam pénzügyminiszterei és jegybankelnökei ültek tárgyalóasztalhoz péntek este a német soros elnökség által kidolgozott napirend megvitatására - olvasható a Népszabadságban.

A németországi Essenben kezdődött, kétnapos konferencián az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Japán, Franciaország, Kanada és Olaszország illetékes miniszterei mellett részt vesznek a szóban forgó országok jegybanki elnökei is. A G7 legfontosabb témájának a japán jen gyengélkedése ígérkezik. A szigetországi valuta négyéves mélypontra esett a dollárral szemben, és soha nem látott szintre zuhant az euróhoz képest. Egy dollár pénteken 121, egy euró 158 jent ért.

Az európaiak beavatkozást követelnek majd az árfolyamba, ám Paulson amerikai pénzügyminiszter az utóbbi napokban tőle szokatlan módon többször is kifejtette, hogy a jen árfolyamát a piac határozza meg, s Tokió azt mesterségesen nem befolyásolta. Az európaiakat aggasztja, hogy befektetők a 0,25 százalékos alapkamatú jenpiacon vesznek fel hitelt, s azt magasabb kamatozású eszközökben helyezik el. Ez gyengíti a jent, s erősít más valutákat, így az eurót is. Ennek következtében sérülnek az európai exportérdekek.

A januári feldolgozóipari adatok arra utalnak, hogy a felértékelődő euró máris visszafogta a kivitelt. Az európai és japán cégek, köztük például az autógyártók, a világpiacon egymás vetélytársai, s Berlinben úgy vélik, hogy Tokió a jenen át tisztességtelen előnyhöz jut. Az árfolyamvita rámutat az eurózónán belüli különbségekre is. Míg Németország a termelékenység növelése és a béremelkedések fékezése révén elérte, hogy exportját látványosan bővítette, addig francia részről hivatalosan is elismerik, hogy a valuta kurzusa igenis számít azon országoknak, amelyek ilyen mély szerkezeti változtatásokat még nem hajtottak végre.

Az Egyesült Államokat viszont továbbra is az erős kínai jüan foglalkoztatja. A németek pedig a fedezeti alapokra terelnék a figyelmet, amelyek kevéssé szabályozottak, viszont nagy felfordulást okozhatnak, ha rosszul spekulálnak, és összeomlanak. Ahogy az történt egyébként 1998-ban, amikor a Long Term Capital Management eltévesztette a jen árfolyamának alakulását, hatalmasat bukott, és hozzájárult az ázsiai pénzügyi válság kirobbanásához. Az Európai Központi Bank a nemzetközi szabályozást erősítené. Az érintettek tiltakoznak, s az amerikai és a brit pénzügyminiszter sem látszik támogatni a több szabályozást sürgető elképzeléseket.

Ezeken kívül szó lesz még a fejlesztésre érdemes, elsősorban afrikai állampapírpiacokról és a nemzetközi kereskedelemről is.

Kínával bővülhetnek

A világkereskedelem liberalizálása és az ezt célzó tárgyalások élénkítése mellett szálltak síkra a vezető ipari országokat tömörítő, úgynevezett G7-országcsoport pénzügyminiszterei. A részvevők egyetértettek abban, hogy az említett tárgyalásokat minél korábban, lehetőleg február végén folytatni kell.

A tanácskozáson szó volt az Oroszországgal bővülő G8-ak júniusra, a németországi Heiligendamm-ban tartandó csúcstalálkozójáról. A mostani, esseni találkozón ugyanakkor Oroszország minisztere csupán meghívott vendégként vett részt, mint ahogy vendégként képviseltette magát a konferencián Kína, Brazília, India, Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság is. Értesülések szerint a tanácskozás első napján elsősorban Peer Steinbrück német pénzügyminiszter szorgalmazta a G7, illetve G8 országcsoport kibővítését elsősorban Kínával is.

[origo]/MTI