Járulékfizetésre köteleznék a borászokat

Literenként nyolc forintos járulékot kell termelőknek fizetniük a bor forgalomba hozatala után, ha elfogadják a képviselők az agrártárca sürgősséggel benyújtott törvényjavaslatát. Az Európai Parlamentben ugyanakkor a szőlőterületekért folyik a harc, mert az Európai Bizottság válogatás nélkül támogatná az ültetvények kivágását, még a jellegzetes borokat adó történelmi vidékeken is.

Több mint egy éve, a jövedékiadó-kulcs 0 százalékossá tételével egyidejűleg fogadta el a parlament a borgazdálkodási törvénynek azt a módosítását, amely szerint a megszűnő adó helyébe a termelőknek azzal azonos mértékű, literenkénti 8 forintos forgalomba hozatali járulékot kellett volna fizetniük. Az így befolyó pénzösszeget az ágazat piaci helyzetének a javítására kívánták fordítani. Az eredeti tervek szerint miniszteri rendelet rendezte volna a járulékfizetés részletszabályait, ez azonban a mai napig nem született meg. A jogszabály előkészítése során derült fény ugyanis arra, hogy a járulékfizetés bevezetése előtt szükség van az egyébként még nem is alkalmazott törvényi előírások megváltoztatására.

A fentiekre tekintettel az agrártárca tervezetet dolgozott ki a forgalomba hozatali járulékkal kapcsolatos előírások pontosítására, azok közösségi joggal való összhangjának megteremtésére. A parlament előtt lévő, sürgősségi javaslattal benyújtott törvénymódosítás egyik alapvető eleme, hogy utólagossá teszi a járulékfizetési kötelezettséget. A literenkénti 8 forintos befizetést eszerint a vámhatósághoz történő mennyiségi elszámolással egyidejűleg, a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig kell majd két részletben megfizetni. A befizetendő járulékból le kell vonni azt az összeget, amit a forgalomba hozatal vagy bormarketing program keretében az unió valamely tagállamában a járulékkötelezettség keletkezését megelőzően már megfizettek, feltéve hogy azt nem is igénylik vissza.

A forgalomba hozatali járulék megfizetését elmulasztó termelők a tartozással azonos összegű, de legalább 50 ezer forintos bírság kiszabására számíthatnak a jövőben. A bírságolás mellett egy további jogkövetkezmény is kapcsolódik a mulasztáshoz. Újabb bormennyiségre vonatkozóan ugyanis kizárólag a korábbi járuléktartozás megfizetése után adhat forgalomba hozatali engedélyt a borászati hatóság. Az engedély megtagadásához kapcsolódó "biztosíték" bevezetésére a törvénymódosítás miniszteri indokolása szerint azért van szükség, mert a forgalomba hozatali járulék a megszüntetett jövedéki adóval ellentétben már nem minősül adók módjára behajtható köztartozásnak. Ezzel összefüggésben külön miniszteri rendeletben fogják a járulékfizetést és az ellenőrzést, valamint a befolyt összegek kezelését, felhasználását érintő részletszabályokat rendezni. A borászati hatóság feladata lesz a mulasztási bírság kiszabása és a járulékfizetési kötelezettség ellenőrzése is.

A piaci pozíciók javítására fordítják a befolyt összeget

A forgalomba hozatali járulék az FVM költségvetési fejezetén belül a borok közösségi marketingprogramját és a borok minőség-ellenőrzésének célját szolgáló előirányzat bevétele lesz. A járulék címén befizetett összeg 60 százalékát a közösségi bormarketing programok kidolgozására és végrehajtására, valamint az Európai Unió által meghirdetett borreklám és -marketing programok nemzeti társfinanszírozására kell fordítani a tervezet szerint. A fennmaradó 40 százalék a borászati hatóságot illeti meg, amelyet a hatóság a származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzésére, 500 hektóliter feletti bormennyiség esetében a hatósági mintavételre, valamint a forgalomba hozott borok minőség-ellenőrzésére és tervszerű célvizsgálatokra köteles fordítani.