Száznál több posta szűnik meg idén

Harmincnyolc postahelyet zár be a Magyar Posta Zrt. hétfőtől, március 1-jétől pedig további 65-öt. Olyan helyeken szűnik meg a szolgáltatás, ahol a társaság a törvényben meghatározottnál több postahivatalt üzemeltet - írja a Napi Gazdaság.

A fővárosban például 169 posta működik, miközben a jogszabály 86-ot ír elő a cég számára. Emellett ott zárnak be postákat, ahol létüket a forgalom már nem indokolja - mondta Szivi László, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese, aki hozzátette, hogy ez a lépés mintegy kétszáz postai alkalmazottat érint, ám nagy részüknek sikerült máshol munkát biztosítani. A postai hálózat racionalizálásának következő lépéseként pedig - várhatóan 2008-ban - ezer postát adnának vállalkozásba, de azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy ez hány alkalmazottat érint majd. Egy postahely éves üzemeltetési költsége több millió forint, vállalkozói formában mindez körülbelül felébe kerülne a cégnek.

Ezek a költségcsökkentő lépések már összefüggésben vannak a postai szolgáltatások tervezett teljes liberalizációjával, de a 2009-es prognosztizált időpontot korainak tartja a Magyar Posta vezetése, amely egy fél tucat postával - köztük például a franciával - igyekszik egy távolabbi időpontot kilobbizni. Jelenleg a Magyar Postának csupán az 50 gramm alatti, vagyis a hagyományos levélpostai küldeményekre terjed ki a monopóliuma, a többi tevékenység egy része engedélyhez kötött, míg egy másik hányada teljesen szabadpiaci terület, vagyis bárki végezheti azt.

A társaság levélforgalomból származó bevétele 66-70 milliárd forint, ebből körülbelül 50 milliárd forint származik a jelenlegi monopolpiacról. Ez kerülne tehát veszélybe a "korai" piacnyitással, a Magyar Posta a régióban ugyanakkor, pontosabban az unióhoz legutóbb csatlakozott országok közül - Szlovéniával együtt - a leginkább felkészült a liberalizációra. A brit példa is a piacvesztést vetíti előre, ahol a 2006-os piacnyitás után a Posta elvesztette húsz legnagyobb megrendelőjét, miután a fő konkurens 10 százalékponttal alacsonyabb árat ígért az ügyfeleknek.

Szivi elmondta még, hogy az Európai Parlament első olvasatban várhatóan május 8-án foglalkozik az új szabályozási javaslattal. A szervezetnek és az Európa Tanácsnak egyébként idővel dűlőre kell jutnia, a hatályos jogszabály ugyanis csak 2008-ig rendelkezik európai szinten a postai szolgáltatások piacáról. A Magyar Posta vezetése egyebek mellett azért sem találja kedvezőnek a 2009-es dátumot - 3-4 évvel szeretné kitolni a teljes liberalizáció kezdetét -, mert szerintük az Európai Bizottság javaslata nem ad megnyugtató választ arra, hogy miként lehetne finanszírozni az egyetemes szolgáltatást.

Jelenleg az úgynevezett fenntartott szolgáltatásokból finanszírozzák az egyetemes szolgáltatásokat, amelyekkel szemben nagyon komolyak az elvárások, ráadásul ezekből nem is kíván engedni az unió. Eszerint továbbra is garantálni kell a minimális szolgáltatásokat, mint például a postai küldemények (levelek és csomagok) heti ötszöri kézbesítését és a levelesládák tartalmának begyűjtését.

Az egyetemes szolgáltatások finanszírozására vonatkozó uniós javaslatok között az állami támogatás is szerepel (ami viszont versenyjogi aggályokat vethetne fel), egy másik elképzelés szerint a postai szolgáltatók egy kompenzációs alapba fizetnének be, ebből finanszíroznák az egyetemes szolgáltatást (ilyen már létezett Magyarországon is, de a befizetők passzivitása miatt nem működött). A harmadik elképzelés pedig az, hogy egy közbeszerzési pályázatot írnának ki az egyetemes szolgáltatásra (a Posta vezetői szerint ez sem igazán életképes javaslat).