Egységes jövőkép kell a gazdaságnak

A gazdaságpolitika hiányosságait hangoztatták a vállalatvezetők a The Economist tegnapi budapesti konferenciáján, Kóka János pedig a reform melletti elkötelezettségről és a hiányosságok felszámolásának szándékáról szólt. A bécsi WIIW intézet friss közép- és kelet-európai prognózisában sem fest rózsás képet Magyarországról - írja a Világgazdaság.

A kormány reformjainak sikeréhez az is kell, hogy Magyarország az "én szeretném" kultúra helyett átálljon a "márpedig megcsinálom" kultúrára, azaz a panaszkodás helyett a sikerorientáltságot válassza - mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a The Economist budapesti konferenciáján. A konvergenciaprogram megvalósításától semmi nem térítheti el a kormányt - hangsúlyozta. A gazdasági tárca első embere szerint hazánk az elmúlt tizenhét évben megnyerte a versenyt az egy főre eső bejövő működő tőke tekintetében a közép-európai országok között, ám hogy ez a helyzet a jövőben is fennmaradjon, gyors ütemben meg kell valósítani a reformokat. A következő hét évben mintegy 23 milliárd euró uniós forrás érkezhet az országba, ez azonban nagy kihívás, csak jó pályázatokkal lehet elnyerni az uniós pénzeket - emelte ki a miniszter.

Az üzleti körök úgy látják, a kormánynak nincs egységes jövőképe. Így nehéz megtartani a befektetők bizalmát, akik közül többen is úgy látják, hogy Magyarország veszített rendszerváltás kori előnyéből mind a munkaerőpiacot, mind az oktatást tekintve, de az adózási rendszer is alapos reformra szorul. A kelet-közép-európai régióban ma már nem vonzó a magyar munkaerő, mivel nem eléggé mobil és rugalmas, az oktatás pedig az évek során nem alkalmazkodott kellően a gazdaság szerkezetváltásához - sorolták érveiket a cégvezetők. Kiemelték: a hatékonyság- és versenyképesség-növelésnek el kell végre érnie a közszférát is, ahol a szükséges lépések után hatalmas összegek takaríthatók meg.

Nehezen tervezhetők az állam megrendelései, sok a homály a mostani közbeszerzések körül - vetették föl az üzletemberek. A miniszterelnök nevében válaszoló gazdasági tárcavezető utóbbi kapcsán maga is elismerte, a kormánynak meg kell tennie mindent az átláthatóság biztosítására, mert mint kiemelte: a cégektől sem várható el addig, hogy ne keressék az adóelkerülés lehetőségeit.

Magyarország a rossz példa

Több szempontból is Magyarországot emeli ki a térség államai közül a bécsi WIIW legfrissebb közép- és kelet-európai gazdasági prognózisa, az azonban nem felfelé, hanem lefelé lóg ki a mezőnyből. Az új EU-tagországok gazdasági fundamentumai manapság igen szilárdak, ez alól egyedül Magyarország jelent kivételt - fogalmaz a WIIW. A fiskális folyamatok a térség országaiban általában nem zavarják a gazdaság reálnövekedését, ám hazánkra ez a megállapítás sem igaz.

A most közzétett jelentés az idei évre 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár hazánkban, míg a Világbank csupán 2,2-et jósolt. A bécsi intézet szerint jövőre 3,1 százalékra gyorsulhat a magyar expanzió, ez persze továbbra is jócskán elmarad a 2005-ben és 2006-ban tapasztalt 4 százalék körüli értéktől. Mind az idei, mind a 2008-as növekedési várakozás elmarad attól, amellyel a többi új EU-tagország vagy a tagságtól messze lévő balkáni államok és Ukrajna esetében számolnak az elemzők. Az idén 6,3 százalék körül várható inflációval is csak Szerbiát és Ukrajnát tudja megelőzni Magyarország.

A munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,5-ről 2007-ben és 2008-ban 7,9, illetve 7,8 százalékra nőhet, ez még mindig sokkal jobb a folyamatosan csökkenő, de így is bőven két számjegyűre várt lengyel és szlovák mutatónál. A gazdasági megszorítások kedvező hozadéka, hogy a magyar folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 6,2-ről a GDP 4,9, jövőre pedig 4,1 százalékára csökkenhet; ez már a visegrádi országok között sem kirívó érték, a bolgár és román helyzettel összehasonlítva pedig szinte idilli állapotot jelez.