Több pénzt kér Afrikának az OECD

Afrikáért aggódik a világ gazdagabb országait tömörítő OECD. A fejlett államoknak nagyobb anyagi segítséget kellene nyújtaniuk a legszegényebb kontinensnek, ugyanakkor a pénzek felhasználását is jobban kéne ellenőrizni a szervezet szerint.

A jobb módú országoknak növelniük kéne adományaikat a szegény országok felé, ha meg akarnak felelni azoknak az ígéreteknek, amelyeket a segélyek növelése kapcsán tettek - mondja ki a világ gazdaságilag fejlett államait tömörítő OECD jelentése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint meghiúsulhat az a cél, miszerint az Afrikának juttatandó segélyek összegét 2010-re 130 milliárd dollárra emeljék. Az afrikai segélyek megduplázására tett szép ígéret megvalósulására sincs sok esély jelenleg - teszi hozzá a jelentés.

Az OECD kimutatása szerint a 2005-ös évben összességében 106,8 milliárd dollárnyi segélyt és adósságkönnyítést jutattatott az OECD Fejlesztéstámogatási Bizottságának 22 tagországa Afrika számára. A legnagyobb adakozó az Amerikai Egyesült Államok volt, amely 2005-ben közel 28 milliárd dollárt juttatott a fekete kontinensnek a hivatalos fejlesztési segélyprogram keretében. Második helyen Japán és Németország szerepel, mindkettő több mint 13 milliárd dollárral támogatta Afrikát. Nagy-Britannia és Franciaország 10-10 milliárd dollárt fordított erre a célra - számol be a BBC.

Nemzeti jövedelmeik arányában a skandináv és a Benelux-államok voltak a leginkább nagyvonalúak a hivatalos fejlesztési segélyprogram keretében. Norvégia és Svédország nemzeti bevételeiknek egyaránt 0,94-0,94 százalékát fordították a nemes célra 2005-ben, Luxemburg és Hollandia nemzeti jövedelmének 0,82, Dánia 0,81 százalékát áldozta Afrikára. A luxemburgi adomány a miniállam minden polgárától 550 dollárnyi anyagi áldozatot kívánt, ugyanakkor a 22 adományozó nemzet közül kilencnél ez az érték kevesebb, mint 100 dollár.

Elszámolási kötelezettség

Az OECD számai alapján a segélyfinanszírozás összege 5 százalékot emelkedett éves összevetésben, de a segélyek növekedési ütemének 11 százalékra kellene emelkednie 2008-tól ahhoz, hogy 2010-re elérhető legyen a tervezett 130 milliárdos célszám. Ahogyan a távol-keleti gazdaságok növekednek, várhatóan segélyküldésekről is döntenek - teszi hozzá az OECD.

Forrás: [origo]

Az OECD jelentése arra is rávilágít, hogy milyen fontos volt a segély számos ország számára; az olyan államok, mint Libéria és a Salamon-szigetek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) több mint fele segélyekből és különféle támogatásokból jön össze. A szervezet szerint azon országok kormányai, amelyek a segélytől függenek, esetleg kevésbé érzik felelősnek magukat polgáraikért, és kevéssé valószínű, hogy adót vetnek ki. A legtöbb segélyt Irak kapta, a 12,9 milliárd dollár jó része adósságkönnyítésre ment.

Az elosztás nagyobb hatékonyságára van azonban szükség, mégpedig mind az adományozók, mind az elfogadók teljesen elszámoltathatóvá tételével. "Meglehetős szakadék mutatkozik az adakozó országok által emlegetett, segélyre fizetett dollármilliárdok és a között, amit a rászorulók ebből látnak és saját költségvetésükön keresztül felhasználhatnak" - mondja az OECD.

A gazdasági nagyhatalmak vezetői 2005-ben, a skóciai G8 csúcstalálkozón tettek ígéretet arra, hogy törlik számos, a legszegényebbek közé tartozó ország adósságait, amelyek közül a legtöbb az afrikai kontinensen fekszik.