Lezárultak a bértárgyalások a legtöbb cégnél. Egyes helyeken már január óta az emelt bért kapják a dolgozók, azonban vannak olyan vállalatok, ahol csak áprilistól utalják a magasabb fizetést.
A Világgazdaság felmérése szerint azok a cégek jártak jól, amelyek a tavalyi bértervezésnél nem a kormány 6,2 hanem az MNB 7 százalékos inflációs előrejelzését vették alapul a béremelés kiszámításához.
A cégek többsége nem tudta megakadályozni alkalmazottai reálbércsökkenését. A szakszervezetek az infláció és a megszorítások ellensúlyozására korábban az OÉT-ban 13-15 százalékos béremelést követeltek, ezt azonban nem sikerült keresztül vinni. A cégek inkább a béren kívüli juttatások emelésével próbálják kompenzálni a csökkenő reálkereseteket.
Jó példa erre a Magyar Posta, ahol a társaság és a szakszervezetek még tavaly december 20-án megállapodtak, hogy a választható béren kívüli juttatások éves 130 ezer forintos keretöszszegét 160 ezerre növelik. Ezenkívül az éves bérmegállapodást is megkötötték, e szerint átlagosan 7,5 százalékos alapbéremelésben részesülnek az idén a postások.
Tíz nappal később, december 30-án a MÁV vezetése is aláírta az érintett szakszervezetekkel az egyezséget a fizetésekről. A legalacsonyabb személyi alapbérű vasutasok körében 8 százalékos alapbérfejlesztésben állapodtak meg, a többiek átlagosan 7,5 százalékot kapnak. A juttatások 180 ezer forintos keretösszegét itt 210 ezerre emelték.
A tanácsadók reálisnak tartják az Országos Érdekegyeztető Tanács január végén született bérajánlását, amely 5,5-8 százalékos keresetnövekedést javasolt a hazai vállalkozásoknak. A cégek jelzései alapján a Watson Wyatt 6,4, a Hay Group 6,2 százalékos átlagos bérnövekedést prognosztizált ez évre a versenyszférában.