Az Ab megsemmisítette az elvárt adót

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az elvárt jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az "elvárt adó" adóelőlegének a megfizetéséről szóló rendelkezést. Szakértő szerint az állam máshonnan pótolja majd a bevételkiesést. A kormány idén több mint 50 milliárd forint bevétellel számolt az adófajtából.

Örülhetnek a veszteséges cégek

Az Ab a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény egyik bekezdését - mondta Sereg András, a testület sajtófőnöke.

A kormány az Alkotmánybíróság elvárt adóval kapcsolatos döntéséből eredő feladatait az elkövetkezendő egy hétben áttekinti - reagált Veres János pénzügyminiszter kedden brüsszeli sajtótájékoztatóján az aznapi határozatra. Hozzátette, hogy a kabinet a konvergenciaprogram végrehajtását biztosítani fogja.

Veres János elmondta, egyelőre nem kíván találgatásokba, számolgatásokba bocsátkozni a határozat következményeiről. Sajtóforrások emlékeztetnek: a kormány idén mintegy 55 milliárd forint bevétellel számolt ebből az adófajtából.

Az Ab utólagos normakontroll keretében vizsgálta meg a társasági adóalap alapján elvárt jövedelmet adóztató törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó adóelőlegének a megfizetéséről szóló rendelkezést - tudatta a sajtófőnök. A testület többségi határozata szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. Ennek a testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó nem felel meg.

Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

A közlemény leszögezi: az Ab nem arról az elvi alkotmányossági kérdésről foglalt állást, hogy önmagában a kifejtett vállalkozási tevékenységből, mint potenciális gazdasági forrásból eredő bevétel adóztatása alkotmányos-e vagy sem. A testület a törvényalkotó által választott konkrét szabályozási módról állapította meg az alkotmányellenességet, figyelemmel arra is, hogy a már működő jövedelmi típusú adó szabályozásán belül került sor a kifogásolt adóalap meghatározásra.

Az elvárt adó bevezetését 2006 közepén jelentette be a kormányfő az Új Egyensúly program keretében, eszerint 2007. január 1-jétől a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyoknak adót kell fizetniük legalább egy minimális nagyságú elvárt jövedelem alapján. Az elvárt adó alapja a társas vállalkozások esetében a korrekciós tételekkel csökkentett összes bevétel 2 százaléka, az adó mértéke megegyezik a társasági adóval.

Veresék egyelőre áttekintik a helyzetet

A kormány az Alkotmánybíróság elvárt adóval kapcsolatos döntéséből eredő feladatait az elkövetkezendő egy hétben áttekinti - reagált Veres János pénzügyminiszter kedden brüsszeli sajtótájékoztatóján az aznapi határozatra. Ezzel összefüggésben hozzátette, hogy a kabinet a konvergenciaprogram végrehajtását biztosítani fogja. Az Ab-határozatból a miniszter kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy az kihirdetésének napján lépett érvénybe.

Veres János elmondta, egyelőre nem kíván találgatásokba, számolgatásokba bocsátkozni a határozat következményeiről. Sajtóforrások emlékeztetnek: a kormány idén mintegy 55 milliárd forint bevétellel számolt ebből az adófajtából.

Nem biztos, hogy borul a hiány

"Semmi kétségünk nem lehet, hogy ezt valahonnan be akarják szedni" - reagált az alkotmánybíróság döntésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Zara szerint összesen 200 ezer vállalkozásnak, a vállalkozások több mint felének kellett volna elvárt adót fizetnie. Az elvárt adót a II. félévtől, illetve egyes vállalkozások számára a III. negyedévtől kellett volna fizetni az eredeti tervek szerint. Zara szerint a bevételkiesés miatt újra a figyelem középpontjába kerülhet a 2008-ra tervezett ingatlanadó. Az adótanácsadó szerint jobb lenne inkább a csak papíron veszteséges cégek háza táján szétnézni.

"Azoknak akik eddig nulla eredményt vallottak be, megszűnt a fenyegetés" - jelentette ki Dr Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adótanácsadási igazgatója. Vámosi-Nagy szerint kiszámítható volt a bevétel mértéke, csak végig kellett nézni azokat a vállalkozásoknak az adóbevallásait, amelyek az elmúlt években veszteséget, vagy nulla bevételt jelentettek.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a tervezett adóbevétel hiányát hogyan orvosolja a kormány. Az Ernst & Young szakértője szerint az adóbeszedés fokozásával nem lehet begyűjteni a tervezett 55 milliárd forintot. Vámosi-Nagy szerint az állam vagy a költekezést fogja vissza az összeggel, vagy megemeli az év közben módosítható adókat, mint például az áfa, vagy a jövedéki adó. Harmadik lehetőségként az kínálkozik, ha a kormány elfogadja a bevételkiesést, és 55 milliárd forinttal magasabb lesz az államháztartás hiánya.

Kevésbé pesszimista a hiánnyal kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője. Török szerint eleve túltervezték a költségvetési hiányt, így még akár az 55 milliárdos bevételkiesés is fedezhető az állam tartalékaiból. Török szerint a januári adatok alapján a legtöbb elemző azt hihette, hogy a hiány GDP arányosan akár 6 százalék alatti is lehet az év végére. Időközben azonban több dolog is történt, amely szűkítette a hiánycsökkentés túlteljesítésének terét. Ilyen volt a múlt heti megállapodás a közalkalmazotti bérekről, és most ilyen az Ab döntése is. Ezektől függetlenül azonban teljesíthető, sőt túlteljesíthető a 2007-re tervezett hiányszám.

[origo]/MTI