Megúszható a vagyonosodási vizsgálat

Az APEH részletes tájékoztatást tett közzé a tavalyi adómódosításokkal lehetővé tett kedvezményes önellenőrzésről és a hozzá kapcsolódó részletfizetés határidejéről. Aki él ezzel a lehetőséggel, úgy vallhatja be eltitkolt jövedelmét, hogy csak a ráeső adót kell megfizetnie, pótlékkal nem kell számolnia. Az adó pedig részletekben is fizethető, akár öt évig.

Az adótörvényeket módosító pénzügyi törvénycsomag záró rendelkezései között bújt meg az a lehetőség, amellyel az adózók elkerülhetik az önellenőrzési és a késedelmi pótlékot is, ha önként bevallották, hogy kevesebb adót fizettek, mint kellett volna. A beismerést részletfizetési kedvezménnyel is honorálja az adóhatóság, a részleteket már fizetni kell, de nem mindenki tudja, hogyan. Az APEH részletes tájékoztatója ehhez nyújt segítséget. A kedvezmény azokra az adókra és járulékokra vonatkozott, amelyeket 2006. június 9-ét megelőzően bevallottak. Az adókülönbözetet pedig 2006. december 31-ig lehetett feltárni. Aki tehát tavaly év végéig önellenőrzéssel helyesbítette adóbevallását, az adókülönbözet után nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetnie.

A helyesbített adókülönbözetet be kell fizetni, azonban a befizetésre késedelmipótlék-mentesen részletfizetési kedvezmény jár. A részletfizetés időtartama az adótartozás összegétől függ. Amennyiben a helyesbített adókülönbözet

• az 50 000 forintot meghaladja, 12 havi,
• az 500 000 forintot meghaladja, 24 havi,
• az 1 000 000 forintot meghaladja, 36 havi,
• a 3 000 000 forintot meghaladja, 48 havi,
• az 5 000 000 forintot meghaladja, 60 havi

részletben, minden hónap 20-áig lehet késedelmipótlék-mentesen törleszteni.

Amennyiben egy adózó több önellenőrzést is benyújtott, a pótlékmentes részletfizetés futamideje a helyesbített adó teljes összegéhez igazodik. Az APEH tájékoztatója szerint a fizetendő adó első részlete ilyen esetben a legutoljára benyújtott önellenőrzési bevallás beadását követő hónap 20-án esedékes, ezt követően minden további részlet esedékessége a tárgyhó 20. napjához igazodik. Az egyes önellenőrzések alapján korábban megfizetett összegeket ilyenkor be kell számítani a fizetendő részletekbe.

Az adóhatóság a kedvezményes önellenőrzéseket felülvizsgálja, és amennyiben egy adózó által benyújtott több önellenőrzésben feltárt adókülönbözet összességében eltérő futamidőt és eltérő mértékű részleteket eredményez, értesíti erről az adózót. Amennyiben az adózó adónemenként, illetve önellenőrzésenként határozta meg a részletfizetés hosszát és a fizetendő részleteket és ennek megfelelően teljesítette a részleteket, ezt nem szankcionálja az adóhatóság, és a kedvezmény elvesztését sem vonja maga után.

Megúszható a vagyonosodási vizsgálat

A kedvezményes önellenőrzés minden adónemre és a járulékokra is vonatkozik, elsősorban azonban a személyi jövedelemadóból várt nagyobb bevételt az adóhatóság, ami nem is maradt el: január végéig 25 milliárd folyt be adókülönbözet címén. Ez a részletfizetési lehetőség ugyanis célozza a nagy összegű tagi hitelek eltüntetését és ezzel adózását. Ezt segíti a szintén a törvény zárórendelkezései közé rejtett lehetőség is, amely szerint a 2006. június 9-ig felhalmozódott tagi kölcsön elengedése miatt képződő nyereségből kedvezményes, 10 százalékos adó megfizetésével vehető ki osztalék.

A tagi kölcsönökre különösen figyel az adóhatóság az ellenőrzések során. Az úgynevezett vagyonosodási vizsgálat keretében a revizorok arra keresik a választ, hogy a kölcsön nyújtójának rendelkezésére állt-e megfelelő anyagi fedezet a nemritkán több tíz- vagy akár százmilliós összeg kölcsönadására. Az adóhatóságnak ugyanis lehetősége van arra, hogy becsléssel állapítsa meg az adó alapját, ha az adózó (tag, tulajdonos) vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmének az összege.

A vagyongyarapodás vizsgálata az egyetlen eszköz az adóhatóság kezében az eltitkolt jövedelmek utólagos feltárására és adóztatására. A bizonyítási teher ilyenkor részben megfordul: az adózónak kell bizonyítania, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, amely után nem kellett adóznia. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adó alapját becsléssel állapítják meg. Ilyenkor az APEH-nak elsősorban azt kell megállapítania, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Figyelembe veszik az ismert és adózott jövedelmeket is, de tulajdonképpen a "hiányt" kutatják a revizorok.