- Mit gondol, milyen lesz és hogyan működik majd öt év múlva a ma 37 tagú magyar bankrendszer?
- Fontos lesz a piaci konszolidáció: hosszabb távon valószínűleg a nagyobb, valóban versenyképes bankok maradnak állva a versenyben, amelyek a megfelelő terméket a megfelelő módon kínálják majd. A világban bekövetkező esetleges további pénzintézeti egyesülések a magyar érdekeltségek összeolvadása miatt szintén kihathatnak a hazai bankrendszerre. De persze ne feledkezzünk meg az organikus növekedés szerepéről sem, amelyet mi kulcsfontosságúnak tartunk. Emellett várhatóan csökken a lakossági piac kiemelkedő jövedelmezősége is. Három-négy évvel ezelőtt egy magyar banki alkalmazottra kétszer akkora bevétel és kétszer akkora költség jutott, mint ahogy az a világon megszokott. Ma már ez közel sincs így, és a jövőben a kamatrés és az egy főre eső költségek további csökkenése várható, valamint a jutalékok arányának növekedése.
- A változások nyomán hogyan alakul át és mennyire szűkül le a magyar bankrendszer?
- Jelenleg a magyar kereskedelmi bankok többsége az egész országban és mindent akar szolgáltatni. Szerintem öt év múlva már csak 4-5 bank próbálkozik majd ezzel. A többi pénzintézet pedig vagy a szolgáltatások valamelyik szegmensére, vagy az ország valamelyik területén lévő ügyfelek elérésére szakosodik majd. Nemzetközi mércével mérve Magyarországon például egy vagy két banknak lenne ésszerű bankkártyát kibocsátani és pénzkiadó automatákat üzemeltetni. Ma ezt mégis jóval többen megteszik, hiszen mindenki ügyfélköre bővülésében bízik.
- Mennyire bővíthető a magyar bankok ügyfélköre?
- Egyelőre még jelentősen. A kutatások szerint a lakosság mintegy harmadának még semmilyen banki kapcsolata nincs, pedig már szinte minden munkavállaló alkalmazott lakossági folyószámlára kapja fizetését. Emellett számos olyan banki ügyfél van, aki - például ismeretek hiányában - a lehetséges szolgáltatásoknak csak a töredékét veszi igénybe. Így óriási lehetőség van újabb ügyfelek szerzésére, valamint keresztértékesítésre - tehát a meglévő ügyfeleket újabb szolgáltatások igénylésére ösztönözni - és persze az ügyfelek versenytársaktól történő átcsábítására is.
- Nem lenne érdemes a bankoknak közösen fellépniük a pénzügyi ismeretek terjesztésében, hogy piacuk gyorsabban bővülhesse érdekében?
- A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezése fontos szerepet játszik a pénzügyi kultúra terjesztésében Magyarországon. Most remélhetőleg a hazai pénzintézetek is készek részt vállalni a társadalom pénzügyi ismereteinek fejlesztésében. A tervezett célok között szerepel, hogy a nemzeti alaptanterv részeként, középiskolákban oktassák a pénzügyi ismereteket. Hasonló célból készült bankunk támogatásával tavaly egy 30 részből álló rajzfilmsorozat Ez kész! Pénz! címmel, amely szórakoztató módon mutatja be a pénz gazdaságban betöltött szerepét és az euró kialakulását. A K&H hangsúlyosan és kezdeményezően szeretne a jövőben is szerepet vállalni ebben a folyamatban. Hisszük, hogy a pénzügyi kultúra növelésében nem csupán az államnak, a civil szférának, de a bankoknak is komoly felelősségük van. Felelősség az ügyfél felé: ez az üzleti filozófiánk egyik alappillére is.
- Milyennek képzeli a K&H Bank jövőjét öt év múlva?
- Továbbra is az erős második hely megtartása, ezen belül pedig a piaci részesedés növelése a cél. Van olyan terület, például a garantált alapok esetében, ahol a piacvezető szerepünket kell megtartanunk. A fókusz a fejlődésben a lakossági területen van.
- Hogyan kívánnak ekkora növekedést elérni?
- Az egyik legfontosabb lépés a lakossági fiókhálózat dinamikus bővítése lesz: három év alatt a jelenlegi 170-ről 320 tagúra növeljük a fiókhálózatunkat. Néhány év alatt fiókjaink részaránya a bankpiacon 14 százalékról körülbelül 9 százalékra mérséklődött. A tervezett fejlesztés nyomán ez az arány 12 százalékra nő, és persze nem lehet eléggé hangsúlyozni az ügyfélelégedettség növelését, amelyet a K&H-nál folyamatosan kutatunk, mérünk, és az eredményeket a termékfejlesztésben felhasználjuk. Az említett keresztértékesítés szerepe is hangsúlyos: elképzelhető, hogy valaki például máshol vezeti a folyószámláját, de egyszer hozzánk jön, mondjuk, befektetési termékekért. Ez csak az első lépés, de egy hosszú távú kapcsolat kezdete lehet.
- Merre lesznek a K&H Bank új fiókjai?
- Mivel fiókhálózatunk szerkezetét egészségesnek tartjuk, ezért mindenfelé bővítjük azt. Ennek eredményeképpen olyan kisebb településeken is lehet majd K&H Bank-fiók, ahol a magyar pénzügyi rendszer tagjaiból eddig legfeljebb csak a legnagyobb bankok és a takarékszövetkezetek jelentek meg
- Mennyire alakítja át ez a terjeszkedés a bank és a fiókok működését?
- A fiókhálózat bővítése miatt a bank költséghatékonyabban és jövedelmezőbben működhet majd, mert ugyanazokat a szolgáltatásokat nagyobb volumenben nyújthatja. Az új fiókok zöme, pedig várhatóan kisebb lesz az eddigieknél, így ott másképpen kell megszervezni a munkát, egyszerűsödnek a folyamatok: az ott dolgozók kevésbé szakosodhatnak rá egy-egy feladatra, ami gyorsíthatja az ügyfelek kiszolgálását és csökkentheti a bank költségeit. Fontosnak tartjuk a helyi jelenlétet, a személyes kapcsolatokat, amelyeknek lokális szinten hangsúlyosabb szerep jut, mint egy nagyvárosban.
- A fiókhálózat ilyen erőteljes bővítése helyett több bank is az elektronikus csatornák fejlesztésében lát inkább fantáziát. Mit gondolnak erről?
- Mi is megteremtjük a lehetőségét ezeknek a csatornáknak a használatára azon ügyfeleink számára, akik igényt tartank rájuk: róluk általánosságban elmondható, hogy fiatalabbak, magasabban képzettek. Természetesen az alacsonyabb díjak is ösztönzően hatnak az e-bank igénybevételére. Nem kérdés, ezeknek a csatornáknak a szerepe folyamatosan és erőteljesen nő, az ügyfél és a banki alkalmazott személyes kapcsolatát azonban hosszú távon is fontos tényezőnek tartjuk.
Giczi József