Szigorodnak a rokkantnyugdíjazás feltételei

Áprilisban kerül a kormány elé a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvénytervezet. Az új szabályzó célja, hogy a jelenlegi rokkantnyugdíjazás feltételeit szigorítsa. Becslések szerint a rokkantnyugdíjasok háromnegyede alkalmas lenne valamilyen munkavégzésre.

A bekeményítés nem véletlen, a jelenlegi rendszer egyáltalán nem ösztönzi munkára a megváltozott munkaképességű, az egészségkárosodott, illetve fogyatékos embereket. Közülük sokan valóban munkaképtelenek, ám becslések szerint a rokkantosítottak több mint háromnegyede képes lenne munkába állni. A korhatár alatti rokkantak száma megközelíti a félmilliót, többségük férfi.

Komplex rehabilitációs rendszer kialakítása a cél, amely a rokkantosításkor már nem azt vizsgálja, mennyi mindene sérült a munkavállalónak, hanem, hogy mije maradt épen - mondta el a Világgazdaságnak Vidorné Szabó Györgyi (MSZP), a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának alelnöke.

Első körben átalakulhat az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI), amely jelenleg az OEP szerveként végzi a minősítéseket, évente akár 350 ezret is. Az OOSZI irányítása várhatóan átkerül a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, illetve annak egyik intézményéhez, az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz (ÁFSZ). Az új rendszerben körültekintőbb és több tagból álló bizottság minősíti az érintetteket. Ha az egészségkárosodás ellenére a dolgozó képes arra, hogy - akár csak részlegesen is, de - bent maradjon a munka világában, nem kaphat rokkantsági nyugdíjat, hanem úgynevezett rehabilitációs járadékot folyósítanak neki.

A kormány jócskán spórolhatna ezzel, mivel a korhatár alatti rokkantsági nyugellátásban részesülők 83 százaléka III. csoportos rokkant, vagyis bizonyos szinten munkaképes. Kérdés azonban, az álláspiac hogyan fogadja a visszatérőket. Vidorné Szabó Györgyi szerint a 2007-2013-as uniós források segítik az ilyen típusú munkahelyteremtést.

Az újonnan bevezetendő rehabilitációs járadékot a tervek szerint három évig folyósítják. Ezután az, akinél a rehabilitáció nem hozott eredményt, és munkaképességének csökkenése eléri a 67 százalékot, rokkantnyugdíjassá válhat. Ha ezt a szintet nem éri el az egészségkárosodás, akkor szociális vagy munkanélküli ellátást kaphat.

Korábban felmerült, hogy az új - az egészségügyi, a szociális, a képzési és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerben való kialakításáról, valamint a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló - szabályzót már most, júliustól bevezeti a kormány. Úgy tudjuk, ez az elképzelés meghiúsult, és a törvény csak 2008 januárban lép életbe.